Ezekre a dokumentumokra lehet szükségetek a felvételi ügyintézés időszakában

Már elkezdődött a felsőoktatási felvételi ügyintézési időszaka. A jelentkezéshez és a pontszámításhoz szükséges dokumentumokat az E-felvételi rendszerébe legkésőbb 2025. július 9-ig kell feltölteni.

Milyen további dokumentumokra lehet szükség?

Az egyetemek az alapvetően megadandó iratok mellett további dokumentumokat is bekérhetnek, amelyek hatással lehetnek a pontszámításra. A következő igazolásokat egyes intézmények külön is bekérhetik:

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

Előalkalmassági vizsga igazolása

Bizonyos egyetemek a jelentkezési határidő előtt előalkalmassági vizsgákat tartanak, amelyek sikeres teljesítéséről igazolást állítanak ki. Ilyen vizsgára főleg a csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító (nemzetiségi tanító) és óvodapedagógus (nemzetiségi óvodapedagógus) szakokon lehet szükség.

Egészségügyi vagy orvosi igazolás

Egyes képzésekhez sportorvosi igazolást, úszásigazolást vagy egyéb egészségügyi nyilatkozatot kell benyújtanotok.

Önéletrajz és motivációs levél

Néhány szak esetében az intézmények elvárhatják, hogy a jelentkező bemutatkozó írást készítsen, amely tartalmazza legfontosabb személyes adatait és eddigi tevékenységeit.

Zsebbenyúlós az utolsó pár hétben készülni az érettségire.

Szakmai tevékenység igazolása

Bizonyos mesterképzéseken többletpontot kaphattok szakmai tapasztalatért vagy eredményekért, mint például:

  • publikációs és kutatási tevékenységek,
  • közéleti, közigazgatási, közszolgálati és egyéb szakmai tevékenységek,
  • szakmai versenyeken elért eredmények.

Betöltött munkakör igazolása

Egyes képzéseken csak meghatározott munkakörben szerzett tapasztalat alapján lehet jelentkezni vagy felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól. Ilyen esetekben munkakörigazolást kell benyújtanotok.

Szakirányú továbbképzés igazolása

A szakirányú továbbképzés olyan felsőfokú végzettségre épülő képzés, amely speciális szakképesítést tanúsító oklevél megszerzését eredményezi. Egyes mesterképzéseken ezért többletpontot kaphattok.

Önkéntes katonai tartalékos szolgálat

Azok a jelentkezők, akik:

  • teljesítették a HM rendelet szerinti alapkiképzést,
  • a folyamatos kiképzést szakkiképzés keretében teljesítették, vagy
  • szakkiképzés után, az azt követő hat hónapos szolgálati ideje alatt újabb szakkiképzést teljesítettek

többletpontokra jogosultak. Az eredmény igazolásához a kiképzés végrehajtásáért felelős Területvédelmi Ezred parancsnoka által kiállított igazolásra vagy adott esetben a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság által kiadott igazolásra van szükség.

Az E-felvételi dokumentum feltöltésére szolgáló menüpontja alatti táblázatokban látható, hogy a választott szakokon milyen iratokat kell feltölteni. A dokumentumok feltöltését/feldolgozását követően itt jelenik meg a Hivatal döntése is az alábbiak szerint:

  • feldolgozás alatt
  • feldolgozva
  • elutasított
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.