Egy-két kivétellel szinte mindenhol 350 fölötti volt a ponthatár 2024-ben az idei egyetemi felvételi legnépszerűbb képzésein.
Közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem képzéseire a 2025-ös általános felvételi eljárás során. Míg azonban a jelentkezők száma egyre magasabb, az elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek számát jelentősen megcsonkította a kormány.
2062 fővel kevesebben juthatnak be például az ország legnagyobb és legnépszerűbb egyetemének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek az "ingyenes" képzéseire, de 800 fővel csökkent a Debreceni Egyetemen elérhető ösztöndíjas férőhelyek száma is, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen 629-cel hirdettek meg kevesebb férőhelyet 2024-hez képest.
32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami férőhelyek száma
A felvételi legnépszerűbb alapképzése az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodási és menedzsment, amire összesen 19 ezren jelentkeztek, első helyen pedig majdnem 4500-an. Ezt követi - szintén az elmúlt évekhez hasonlóan idén is - a pszichológia és a kereskedelem és marketing.
A nagyszámú érdeklődés miatt ezeken a képzéseken jellemzően magasak a ponthatárok. A Budapesti Corvinus Egyetem állami ösztöndíjas, nappali tagozatos gazdálkodási és menedzsment alapképzésére bekerülni például 2024-ben 443 pont kellett, az idei felvételi negyedik legnépszerűbb képzésére, az osztatlan jogászra nappali tagozaton, állami ösztöndíjas formára mindenhová 435 fölötti ponthatár kellett, de az Eötvös Loránd Tudományegyetemre például 476.
Mutatjuk, milyen ponthatárokkal jutottak be tavaly a hallgatók az idei felvételiben legnépszerűbb nappai tagozatos, állami ösztöndíjas alap- és osztatlan képzésekre:
gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)
pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)
kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)
jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)
általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)
mérnökinformatika (elsőhelyes jelentkezők száma: 2578, összes jelentkező száma: 8259)
nemzetközi gazdálkodás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2284, összes jelentkező száma: 8358)
ápolás és betegellátás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2277, összes jelentkező száma: 7937)
osztatlan tanári (elsőhelyes jelentkezők száma: 1992, összes jelentkező száma: 7076)
pénzügy és számvitel (elsőhelyes jelentkezők száma: 1884, összes jelentkező száma: 6850)
Pontszámítás 2025-ben
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is 500 pontos rendszerben számolják a felvételizők ponthatárait.
Ebből:
Mikor jönnek a ponthatárok?
Az idei felvételi eljárás július 23-án ér véget, ekkor hirdetik ki a ponthatáraikat az egyetemek és értesülnek a felvételizők arról, hogy sikeresen bejutottak-e valamelyik általuk megjelölt képzésre, vagy nem.
Itt a 2025-ös felvételi menetrend a jelentkezéstől a ponthatárhúzásig és tovább
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
