Erre a tíz alap- és osztatlan szakra jelentkeztek első helyen a legtöbben a 2024-es felvételin

Ezeken a szakokon idén is nagy lehet a verseny.

  • Székács Linda

120 990 felvételiző közül 90 664-en kerültek be valamelyik magyar egyetemre az általános felsőoktatási felvételi eljárásban 2024-ben.

Bár azt az Oktatási Hivatal tavaly nem hozta nyilvánosságra, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek (a felvételi sorrendjük valamelyik helyén), a nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés 2024-ben a következő volt:

  • gazdálkodási és menedzsment (6801)
  • pszichológia (4948)
  • jogász (4178)
  • ápolás és betegellátás (3641)
  • kereskedelem és marketing (3581)
  • mérnökinformatikus (3271)
  • óvodapedagógus (3531)
  • gyógypedagógus (2944)
  • gépészmérnök (2656)
  • általános orvos (2428)

Mikor jönnek a 2025-ös statisztikák?

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter hétfőn számolt be arról, hogy a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban mintegy 129 730-an adták be a jelentkezésüket valamelyik magyar felsőoktatási intézménybe, ami az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési rátája.

Hogy idén mik a legnépszerűbb szakok, karok és egyetemek, az egyelőre nem derült ki, várhatóan azonban a statisztikákat még az ügyintézési eljárás kezdete előtt nyilvánosságra hozza a Felvi.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.