Erre a tíz alap- és osztatlan szakra jelentkeztek első helyen a legtöbben a 2024-es felvételin

Ezeken a szakokon idén is nagy lehet a verseny.

  • Székács Linda

120 990 felvételiző közül 90 664-en kerültek be valamelyik magyar egyetemre az általános felsőoktatási felvételi eljárásban 2024-ben.

Bár azt az Oktatási Hivatal tavaly nem hozta nyilvánosságra, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek (a felvételi sorrendjük valamelyik helyén), a nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés 2024-ben a következő volt:

  • gazdálkodási és menedzsment (6801)
  • pszichológia (4948)
  • jogász (4178)
  • ápolás és betegellátás (3641)
  • kereskedelem és marketing (3581)
  • mérnökinformatikus (3271)
  • óvodapedagógus (3531)
  • gyógypedagógus (2944)
  • gépészmérnök (2656)
  • általános orvos (2428)

Mikor jönnek a 2025-ös statisztikák?

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter hétfőn számolt be arról, hogy a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban mintegy 129 730-an adták be a jelentkezésüket valamelyik magyar felsőoktatási intézménybe, ami az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési rátája.

Hogy idén mik a legnépszerűbb szakok, karok és egyetemek, az egyelőre nem derült ki, várhatóan azonban a statisztikákat még az ügyintézési eljárás kezdete előtt nyilvánosságra hozza a Felvi.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.