Felsőoktatási felvételi: mi történik, ha nem vesznek fel egyik megjelölt szakra sem?

Február 15-én lejár a felsőoktatási felvételi jelentkezése. Eddig kell eldöntenetek, melyik egyetemen és milyen szakon szeretnétek tanulni.

Bár még a ponthatárok kihirdetése igen messze van - erre ugyanis csak július végén fog sor kerülni -, sokan már biztos most is izgulnak, hogy melyik képzésre fognak bekerülni vagy felvételt nyernek-e egyáltalán bármelyik általuk megjelölt helyre.

Fontos tudnotok, hogy még azután is van esélyetek szeptemberben egyetemre menni, ha egyik képzésre sem vesznek fel titeket - ugyani még hátra van egy pótfelvételi.

A tavaszi felvételit követően - augusztus elején, a felsőoktatásért felelős miniszter döntése alapján - pótfelvételi eljárást is meghirdethetnek, amelynek során azok jelentkezhetnek, akik

  • jelentkeztek az általános eljárás során, de nem vették fel őket,
  • vagy nem adtak be jelentkezést egyetlen felsőoktatási intézmény által meghirdetett, szeptemberben indított képzésre sem

- tájékoztat róla a Felvi.hu.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

A pótfelvételi jelentkezési időszak az általános felvételi ponthatárok kihirdetése után fog kezdődni, július végén és augusztus első feléig fog tartani. Azonban ebben az esetben már csak egyetlen helyre adhatjátok le a jelentkezéseteket.

Akiket pedig a pótfelvételi során felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.