Felsőoktatási felvételi: mi történik, ha nem vesznek fel egyik megjelölt szakra sem?

Február 15-én lejár a felsőoktatási felvételi jelentkezése. Eddig kell eldöntenetek, melyik egyetemen és milyen szakon szeretnétek tanulni.

Bár még a ponthatárok kihirdetése igen messze van - erre ugyanis csak július végén fog sor kerülni -, sokan már biztos most is izgulnak, hogy melyik képzésre fognak bekerülni vagy felvételt nyernek-e egyáltalán bármelyik általuk megjelölt helyre.

Fontos tudnotok, hogy még azután is van esélyetek szeptemberben egyetemre menni, ha egyik képzésre sem vesznek fel titeket - ugyani még hátra van egy pótfelvételi.

A tavaszi felvételit követően - augusztus elején, a felsőoktatásért felelős miniszter döntése alapján - pótfelvételi eljárást is meghirdethetnek, amelynek során azok jelentkezhetnek, akik

  • jelentkeztek az általános eljárás során, de nem vették fel őket,
  • vagy nem adtak be jelentkezést egyetlen felsőoktatási intézmény által meghirdetett, szeptemberben indított képzésre sem

- tájékoztat róla a Felvi.hu.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

A pótfelvételi jelentkezési időszak az általános felvételi ponthatárok kihirdetése után fog kezdődni, július végén és augusztus első feléig fog tartani. Azonban ebben az esetben már csak egyetlen helyre adhatjátok le a jelentkezéseteket.

Akiket pedig a pótfelvételi során felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.