Felvételi 2025: mire adnak az egyes egyetemek intézményi pontokat?

Hány pontot ér a nyelvvizsga? Mennyi pluszpont jár az emelt szintű érettségire? Összegyűjtöttük, hogy mire adhatnak többletpontot az egyetemek.

A 2025-ös felvételi eljárás során a diákok összesen 500 pontot szerezhetnek. Ebből:
  • a középiskolai eredmények: 200 pontot
  • az érettségi eredmények: 200 pontot
  • az intézményi pontok (korábban többletpontok): 100 pontot tesznek ki.

Ha a középiskolai jegyeitek nem túl jók, akkor se essetek kétségbe, mert 2025-ben is lehet duplázni az érettségi pontokat. Ha pedig technikumban vagytok végzősök, a szakmai vizsgátok legalább négyes lesz és szakirányban tanulnátok tovább, akkor lehetőségetek van arra, hogy ennek a négyszeresét vegyék figyelembe.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Az egyetemek az idei eljárás során több tekintetben is saját maguk dönthetnek, többek között:

  • milyen tárgyakat számítanak be ötödik tárgyként a tanulmányi eredményeknél
  • milyen tárgyakat vesznek figyelembe ötödikként az érettségin
  • kötelezően kérnek-e emelt szintű érettségit, és ha igen, akkor egy vagy két tárgyból
  • húznak-e minimumponthatárt
  • mire adnak intézményi pontokat.
Intézményi pontok számítása 2025

    Intézményi pontok számítása

    Mivel az intézményi pontok számításánál az egyetemek gyakorlatilag szabadkezet kapnak, aminek köszönhetően óriási különbségek lehetnek az egyes intézmények, de még a karok között is. Emiatt a felvételi tájékoztatóban ezt a részt nagyon alaposan nézzétek végig.

    A pluszpontoknak több fajtája van:

    • érettségi
    • nyelvtudás
    • szakmai képesítés
    • esélyegyenlőség
    • sporteredmény, tagság, igazolás
    • tanulmányi, művészeti, szakmai versenyek stb.

    Középszintű érettségiért is járhat pluszpont

    Legtöbb egyetem pluszponttal jutalmazza az emelt szintű érettségit. A Corvinus gazdasági képzésein automatikusan 50 pont jár az emelt szintűért, ha az az adott képzés érettségi felvételi tárgya. Ehhez képest az ELTE gazdasági alapszakjain az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi 25 pontot ér, a történelem és a matek emelt legalább 45 százalékos eredmény esetén már 50-75 pontot. A matek és a töri emelt együtt meg legfeljebb 75 pontot.

    Az összes általános orvosi képzésen pedig az emelt szintű érettségire nem jár semmilyen pluszpont, mert mindkét tárgyból mindegyik egyetemen kötelező felvételi követelmény az emelt szintű érettségi biológiából és kémiából vagy fizikából.

    Ehhez képest vannak olyan szakok, ahol sokat ér egy jól sikerült középszintű érettségi is. Például az ELTE szociológia alapképzésén többletpont jár a 80 százalék feletti eredményéért, ha ebből számítják az érettségi pontokat. Az Óbudai Egyetem villamosmérnöki alapképzésén is 20 pluszpont kapható a 85 százalék feletti középszintű digitális kultúra vagy informatika érettségiért.

    Nyelvizsga: csak az írásbeliért és csak a szóbeliért is járhat pont

    A középfokú B2-es és a felsőfokú C1-es nyelvvizsgát is szinte az összes egyetem díjazza, de nem minden nyelvből. A Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésén például az angol és a német középfokú nyelvvizsga 20 pontot ér, míg a francia, olasz, spanyol, orosz, portugál, latin csak 15-öt. A többire nem jár semmi.

    Ehhez képest a BME-n gépészmérnöki alapszakon amellett, hogy minden nyelvből elfogadják a nyelvvizsgát, sőt csak a középfokú szóbeliért vagy írásbeliért is kaphattok 18-18 pontot, felsőfok esetében pedig 25-25 többletpontot.

    Fontos, hogy ha például emelt szinten érettségiztek angolból, amiért megkapjátok a középfokú nyelvvizsgát, akkor vagy az emelt szintű érettségiért, vagy pedig a nyelvvizsgáért járó pluszpontot számítják be. Mindig azt, ahogy jobban jártok.

    Pluszpont hitéletre, E-sportra

    Ezeken kívül számos egyéb, néha egészen furcsa dolgokat jutalmaznak az egyetemek. A Pázmányon tanévenként 15 pont jár arra, ha valaki középiskolásként is járt hittanra. Ezen felül plusz 10 pontot kaphatnak azok a diákok, akik aktívan részt vesznek a helyi katolikus egyházközösség életében. Érdemes megjegyezni, hogy legfeljebb 50 pontot kaphatnak hitéletre a felvételizők.

    A Dunaújvárosi Egyetemen a felvételizőnek 15 pluszpont jár azért, ha valamelyik családtagja – nagyszülő, szülő, gyerek, testvér, valamint házastárs – az intézményben tanult. Azt viszont jó tudni, hogy akkor is csak 15 pont adható, ha több rokon is a DUE-n végzett.

    Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pont jár. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehet szerezni.

     

     

    Hozzászólások

    Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

    A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

    Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

    A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

    Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

    Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.