Az egyik egyetemen hátrányba kerülhetnek azok a diákok, akik informatikát tanultak középiskolában

Kevesebb pontja lehet azoknak a Nyíregyházi Egyetemre felvételiző diákoknak, akiknek a középiskolai bizonyítványában informatika, nem pedig digitális kultúra szerepel. Az egyetem szerint erre nincsen ráhatásuk, ebben a kérdésben az Oktatási Hivatal dönt.

„Ha én 2019-ben érettségiztem, és a középiskolai eredményeim között nincs digitális kultúra tantárgy, csak informatika, akkor az elfogadható ötödik tárgynak? Mert én már minden választ kaptam” – kérdezte Gábor az Eduline szerkesztőségétől, akinek a nevét megváltoztattunk.

Gábor a Nyíregyházi Egyetemre szeretne menni. Két osztatlan képzést, az informatika-történelem illeve a magyar-történelem tanári szakot, illetve a szociálpedagógia alapképzést jelölné meg. Úgy lenne a legtöbb pontja, ha a tanulmányi eredményekhez az informatikát írhatná be.

Csakhogy mindegyik kinézett képzésnél a felvételi tájékoztatóban az informatika nem szerepel az ötödikként jelölhető tárgyak között, csak a digitális kultúra. Ezzel némiképp ellentmond, hogy az érettségi pontok számításánál a Nyíregyházi Egyetem a digitális kultúra mellett az informatika érettségit is elfogadja.

Változott a NAT

Gábor mivel 2019-ben érettségizett, esélye sem volt digitális kultúrát tanulni, hiszen a tárgyat később, a 2020-as NAT részeként, felmenő rendszerben vezették be.

Nem pusztán az elnevezés lett más, a tananyag változása is olyan mértékű, hogy teljesen új tankönyvsorozat készül az általános iskola 3. osztályától a gimnáziumok 11. évfolyamáig.

- olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.

2023 őszéig mindkét tárgyból külön lehetett érettségizni, azonban az új NAT miatt 2024-től az informatika, mint vizsgatárgy megszűnt.

A nemzeti alaptanterv változása miatt nem először fordul elő, hogy valamelyik egyetemen gond van valamelyik tantárgy beszámíthatóságával. A 2024-es felvételi eljárásban például a Semmelweis Egyetemen először feltehetően adminisztratív hiba miatt nem akarták elfogadni a biológia-egészségtant a biológia helyett. Miután szerkesztőségünk beszámolt az ügyről, az addigi több hónapos huzavonát néhány nap alatt sikerült megoldani.

Gábor a problémájával megkereste a Felvit, ahonnan azt a választ kapta, hogy a digitális kultúra és az informatika tantárgyak különbözőek, nem lehetséges az egyiket a másikkal megfeleltetni.

Amennyiben a követelmények közt digitális kultúra szerepel, az informatika pedig nem, akkor nem lehetséges figyelembe venni az informatika eredményét

-  írták neki.

Inkább válasszon másik tárgyat

A felvételiző ezt nem hagyta annyiban, írt a Nyíregyházi Egyetemnek is, ahol felhívták a figyelmét a tantárgyak megfeleltetési táblázatára, amit az Oktatási Hivatal a 2025-ös felvételi tájékoztató részeként tett közzé.

 

felvi.hu

Mivel a táblázatban megtalálható az informatika tantárgy a digitális kultúra párjaként, ezért az egyetem úgy fogalmazott, hogy „elvileg elfogadható a középiskolai tantárgyak közül ötödik tantárgyként.”

Gábort az „elvileg elfogadható” válasz nem nyugtatta meg, főleg azután, hogy az Oktatási Hivatal szerint két különböző tárgyról van szó, ezért még egyszer írt az egyetemnek.

Azonban ekkor már azt a választ kapta, hogy

ha az Oktatási Hivatal nem engedélyezte az említett két tárgy megfeleltetését, azon az egyetemünk nem tud változtatni, mivel a rendszerbe sajnos nem tudunk belenyúlni.

A levélben azt tanácsolták neki, hogy egyébként is válasszon olyan tantárgyat, ami a felvételi tájékoztatóban szerepel.

Az eset kapcsán megkerestük az Oktatási Hivatal és a Nyíregyházi Egyetemet is, amint válaszolnak kérdéseinkre cikkünket frissítjük.

Frissítés 02.03.

Cikkünk megjelenése után az Oktatási Hivatal az alábbi választ küldte:

"A tanulmányi pontok számításakor figyelembe vehető középiskolai tantárgyak megfeleltetését a Felvételi tájékoztató Pontszámítás/Tanulmányi pontok fejezetben található megfeleltetési táblázat tartalmazza, amelyben szerepel az informatika tantárgy, így nem éri hátrány az informatikát tanuló diákokat."

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.