A nap kérdése: most akkor Ügyfélkapu, Ügyfélkapu+ vagy DÁP alkalmazás kell a felvételi hitelesítéséhez?

Hitelesítés nélkül nem érvényes a jelentkezés.

  • Székács Linda

December 20-án elindult a 2025-ös általános felvételi eljárás; az egyetemekre és főiskolákra készülők február 15-ig adhatják le a jelentkezésüket az egyetemek szeptemberben induló képzéseire.

Az E-felvételi rendszerében idén is legfeljebb hat jelentkezési helyet lehet megjelölni; ebből hármat ingyen (beleértve azok önköltséges és államilag finanszírozott formáját is), míg további hármat 2-2 ezer forintos eljárási díj befizetése ellenében.

Ahhoz, hogy a jelentkezés érvényes legyen, azt hitelesíteni kell. Ehhez ettől az évtől kezdve - mivel január 16-án megszűnik - nem az Ügyfélkapu rendszerét kell használni, hanem VAGY az Ügyfélkapu+ VAGY a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazását.

Érdemesebb egyébként az utóbbit választani, mert bár ennek igényléséhez be kell menni a legközelebbi kormányablakba vagy okmányirodába, egy év múlva az Ügyfélkapu+ is megszűnik, így a jövőben az állami ügyeket egyébként is csak a Digitális Állampolgárság Program alkalmazásban lehet majd intézni.

Frissítés:

Both András, az Ügyfélkapuért is felelős Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) novemberben kinevezett vezérigazgatója az Indexnek azt nyilatkozta, hogy az Ügyfélkapu+ nem fog megszűnni.

Az Ügyfélkapu+ és a DÁP alkalmazás igényléséről ebben a cikkben írtunk nektek:

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.