Az Ügyfélkapu megszűnése felvet néhány kérdést: például a mostani keresztféléves felvételivel kapcsolatban is, hiszen, ha januártól nem él majd a rendszer már, akkor a különböző értesítések és az E-felvételibe való belépés is teljesen átalakulhat.
Az utóbbi időben a hírportálokon elég sok olyan cikkel lehetett találkozni, ami az ügyfélkapu megszűnéséről szólt, ám nem sok érdemi információt tartalmazott a tényleges történésekről, írta a Telex.hu.
Mi az a DÁP?
A DÁP a Digitális Állampolgárságra Programra utal, ami egy applikáció formájában fogja helyettesíteni januártól az Ügyfélkaput. Ebben az applikációban fog csoportosulni minden olyan adat, ami az ember személyéhez fűződik, és ha minden igaz ebbe a rendszerbe kell majd befussanak az üzenetek is a felvételivel kapcsolatban, és az appon keresztül kell majd a beléptetéseket és a hitelesítést is intézni.
Egyelőre a rendszer csak annyira alkalmas, hogy a jelszó beírása nélkül lehet belépni – biometrikus azaz ujjlenyomatos vagy arcfelismerős azonosítással – a SZÜF-be (Személyre Szabott Ügyintézési Felület) az Ügyfélkapun keresztül, kétfaktoros hitelesítéssel.
Szeptember óta lehet igényelni, hogy lehessen ilyen felületünk, de eddig nem sokan kérték a létrehozását. Ennek pusztán annyi az oka, hogy az Ügyfékapu mellett futó Ügyfélkapu+ nem szűnik meg, és hasonló módszerrel operál, mint a készülődőben lévő DÁP.
Mennyiben befolyásolja a felvételit?
A háttérrendszer marad, a belépés változik csak egyelőre. Mivel ahogy az Ügyfélkapu elnevezés is utalt rá, itt lényegében csak egy beléptetési rendszerről beszélünk, aminek a helyébe fog lépni január 16-tól a DÁP. Tehát, amikor hitelesíteni kell majd a jelentkezést az E-felvételi rendszerében, ezentúl nem kell majd bepötyögni a különböző azonosítókat, hanem egyszerűen egy QR-kód beolvasásával el lehet intézni.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
