Keresztféléves felvételi: januárban jönnek a ponthatárok

Mutatjuk, pontosan mikor.

  • Székács Linda

Alig néhány hét maradt a ponthatárok kihirdetéséig. 2025. január 9-én véget ér a keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka. Eddig lehet tehát

  • feltölteni a jelentkezési határidő után szerzett dokumentumokat,
  • egyszeri alkalommal módosítani a jelentkezési helyek sorrendjét,
  • visszavonni egy, vagy az összes jelentkezést,
  • folyamatosan nyomon követni a benyújtott kérelmek és a feltöltött dokumentumok feldolgozottságát, a feldolgozás eredményét (elutasított dokumentum esetén az elutasítás indokát),
  • ellenőrizni a közhiteles nyilvántartásból átvett információkat és adatokat,
  • jelentkezési helyenként látni az adott időpontban rendelkezésre álló adatok alapján kiszámolt felvételi pontszámot,
  • letölteni a Hivatal által küldött hivatalos értesítéseket, határozatokat, hiánypótló végzéseket.

A határidő lejárta után nem marad más, mint a várakozás. A ponthatárokat 2025-ben várhatóan január 23-án hirdetik ki. Ekkor derül ki, hogy kiket vettek fel valamelyik egyetem februárban induló képzésére.

"A ponthatárok megállapítása után – ha a jelentkező megadta a magyarországi mobilszámát – a Hivatal sms-ben tájékoztatást küld a besorolásról, ez azonban még nem tekinthető hivatalos értesítésnek. A hivatalos értesítés a besorolási döntés, amelyet a Hivatal az E-felvételiben tesz közzé, legkésőbb 2025. január 31-ig, amelyről e-mailben értesíti a jelentkezőket" - szerepel a felvételi tájékoztatóban.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.