Ponthatárok 2024: már 205 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjjal gazdálkodási és menedzsmentre

A 2024-es felvételin is a legtöbben, 6801-en a gazdálkodási és menedzsment szakot jelölték meg első helyen. Mutatjuk, hogyan alakultak ezen a szakon a ponthatárok.

A gazdálokodási és menedzsment alapszak népszerűsége évek óta töretlen: tavaly ennél az alapszaknál a legmagasabb ponthatár a  Corvinuson volt: ezen az egyetemen a magyar nyelvű, állami ösztöndíjas nappali tagozatra 456 pont kellett.

A második legtöbb pont (421) az ELTE GTK-n kellett a felvételhez. A harmadik legmagasabb ponthatár pedig az ELTE szombathelyi kampuszán volt, ahol a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsment szakra a bekerüléshez 418 pontot kellett elérni. Összességében elmondható, hogy a népszerűbb, nagyobb egyetemeken ezen a szakon 400 pont felett húzták meg a ponthatárt.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha  szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-es felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

2023-ban a legkevesebb ponttal állami ösztöndíjas, magyar nyelvű, nappali tagozatos gazdálkodási és menedzsment képzésre a Gábor Dénes Főiskolán lehetett bekerülni, hiszen a bejutáshoz 162 pont is elég volt.

Ponthatárok 2024

Ehhez képest idén a magyar nyelvű, állami ösztöndíjas nappali tagozatos helyeken így alakultak a ponthatárok:

  • Corvinus: 443
  • ELTE: 409
  • BME: 407
  • BGE: 370

Az adatokból látszik, hogy még a legnépszerűbb egyetemeken is csökkentek a ponthatárok. Érdemes megjegyezni, hogy idén ezen a szakon a Tokaj-Hegyalja Egyetem állami ösztöndíjas helyre és nappali tagozatra már 205 ponttal is be lehetett kerülni, amihez finoman szólva is elég volt egy gyenge hármas érettségi.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna