Ponthatárok 2024: már 205 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjjal gazdálkodási és menedzsmentre

A 2024-es felvételin is a legtöbben, 6801-en a gazdálkodási és menedzsment szakot jelölték meg első helyen. Mutatjuk, hogyan alakultak ezen a szakon a ponthatárok.

A gazdálokodási és menedzsment alapszak népszerűsége évek óta töretlen: tavaly ennél az alapszaknál a legmagasabb ponthatár a  Corvinuson volt: ezen az egyetemen a magyar nyelvű, állami ösztöndíjas nappali tagozatra 456 pont kellett.

A második legtöbb pont (421) az ELTE GTK-n kellett a felvételhez. A harmadik legmagasabb ponthatár pedig az ELTE szombathelyi kampuszán volt, ahol a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsment szakra a bekerüléshez 418 pontot kellett elérni. Összességében elmondható, hogy a népszerűbb, nagyobb egyetemeken ezen a szakon 400 pont felett húzták meg a ponthatárt.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha  szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-es felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

2023-ban a legkevesebb ponttal állami ösztöndíjas, magyar nyelvű, nappali tagozatos gazdálkodási és menedzsment képzésre a Gábor Dénes Főiskolán lehetett bekerülni, hiszen a bejutáshoz 162 pont is elég volt.

Ponthatárok 2024

Ehhez képest idén a magyar nyelvű, állami ösztöndíjas nappali tagozatos helyeken így alakultak a ponthatárok:

  • Corvinus: 443
  • ELTE: 409
  • BME: 407
  • BGE: 370

Az adatokból látszik, hogy még a legnépszerűbb egyetemeken is csökkentek a ponthatárok. Érdemes megjegyezni, hogy idén ezen a szakon a Tokaj-Hegyalja Egyetem állami ösztöndíjas helyre és nappali tagozatra már 205 ponttal is be lehetett kerülni, amihez finoman szólva is elég volt egy gyenge hármas érettségi.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.