Ponthatárok 2024: már 205 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjjal gazdálkodási és menedzsmentre

A 2024-es felvételin is a legtöbben, 6801-en a gazdálkodási és menedzsment szakot jelölték meg első helyen. Mutatjuk, hogyan alakultak ezen a szakon a ponthatárok.

A gazdálokodási és menedzsment alapszak népszerűsége évek óta töretlen: tavaly ennél az alapszaknál a legmagasabb ponthatár a  Corvinuson volt: ezen az egyetemen a magyar nyelvű, állami ösztöndíjas nappali tagozatra 456 pont kellett.

A második legtöbb pont (421) az ELTE GTK-n kellett a felvételhez. A harmadik legmagasabb ponthatár pedig az ELTE szombathelyi kampuszán volt, ahol a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsment szakra a bekerüléshez 418 pontot kellett elérni. Összességében elmondható, hogy a népszerűbb, nagyobb egyetemeken ezen a szakon 400 pont felett húzták meg a ponthatárt.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha  szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-es felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

2023-ban a legkevesebb ponttal állami ösztöndíjas, magyar nyelvű, nappali tagozatos gazdálkodási és menedzsment képzésre a Gábor Dénes Főiskolán lehetett bekerülni, hiszen a bejutáshoz 162 pont is elég volt.

Ehhez képest idén a magyar nyelvű, állami ösztöndíjas nappali tagozatos helyeken így alakultak a ponthatárok:

  • Corvinus: 443
  • ELTE: 409
  • BME: 407
  • BGE: 370

Az adatokból látszik, hogy még a legnépszerűbb egyetemeken is csökkentek a ponthatárok. Érdemes megjegyezni, hogy idén ezen a szakon a Tokaj-Hegyalja Egyetem állami ösztöndíjas helyre és nappali tagozatra már 205 ponttal is be lehetett kerülni, amihez finoman szólva is elég volt egy gyenge hármas érettségi.

 

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.