Tíz tantárgyból érettségizett egy diák az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban

A tanulók többsége a minimális ötnél több tantárgyból vizsgázott a gimnáziumban.

  • Székács Linda

5 tanuló a minimális öt vizsgatárgyból, 28-an hat tárgyból, 53-an hét tárgyból, 25-en nyolc tárgyból, 7-en kilenc tárgyból, 1 fő pedig tíz tárgyból tett érettségi vizsgát a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban.

Az AKG honlapján június végén megjelent adatok szerint a 2023/24-es tanévben a gimnázium 144 tanulója érettségizett. 88 fő 11. nyelvi éves (40 hétosztályos és 48 ötosztályos) 56 fő tizenkettedikes (27 hétosztályos és 29 ötosztályos) volt közülük.

A vizsgák 34 százaléka, összesen 228 darab előrehozott volt. A tanulók többsége azonban a kötelező ötnél jóval több tantárgyból vizsgázott. A legtöbben - 53-an - hét tantárgyból, míg 7 fő kilenc, 1 diák pedig tíz tantárgyból tett érettségi vizsgát.

AZ AKG érettségi vizsgaeredményei egyébként az összes érettségi vizsgatárgyból rendkívül erősek lettek, kiváltképp az emelt szintű érettségi vizsgák esetében, amin 4,67 és 5,00 közötti átlagot értek el a tanulók. A középszintű vizsgák esetében az átlagok 3,00 és 5,00 között alakulnak.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.