Megvan a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legmagasabb ponthatára

467 pont kellett ahhoz, hogy bekerüljenek a felvételizők a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzésére. Mutatjuk a legnépszerűbb szakok ponthatárait az egyetemen.

Az egyetem két karán is volt olyan szak, ahol megugrották a 460 pontot. A nemzetközi tanulmányokon is bőven 400 pont felett kellett teljesíteni, a kommunikáció- és médiatudomány szak pedig csak 5 ponttal maradt ela 400-as ponthatártól.

Az összes ponthatárt itt tudjátok megnézni.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Mutatjuk a legnépszerűbb, magyar nyelvű, nappali tagozatos állami ösztöndíjas és önköltséges szakok ponthatárait a Pázmányon:

jogász: állami: 467, önköltséges: 400

kommunikáció- és médiatudomány: állami: 395, önköltséges: 383

pszichológia: állami: 460, önköltséges: 428

mérnökinformatikus: állami: 331, önköltséges: 310

nemzetközi tanulmányok: állami: 419, önköltséges: 380

Ponthatárok 2024

Közvetítésünket a ponthatárokról itt tudjátok követni:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.