Ennyien jelentkeztek orvos- és egészségtudományi képzésekre a 2024-es felvételin

Hamarosan kiderül, kiket vesznek fel a magyar egyetemek szeptemberben induló képzéseikre. Mutatjuk, hányan jelöltek meg valamilyen orvos- és egészségtudomány képzést a jelentkezési listájuk első helyén.

  • Székács Linda

8259 felvételiző jelölt meg valamilyen orvos- és egészségtudományi képzést a 2024-es felsőoktatási felvételin. 4552-en valamilyen alapképzést, 2250-en osztatlan képzést, 1457-en mesterképzést jelöltek meg. 7651-en állami ösztöndíjas, 608-an önköltséges képzésre jelentkeztek.

A legnépszerűbb orvosi- és egészségtudományi képzés az ápolás- és betegellátás, amit összesen 3641-en jelöltek meg, beleértve a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas forma mellett azokat is, akik levelező képzésre jelentkeztek és költségtérítéses formában is megjelölték a szakot.

A második legnépszerűbb szak 1215 jelentkezővel az általános orvos, a harmadik pedig 695 jelentkezővel a fogorvos.

Azt, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek - a felvételi listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén - az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra.

Mikor érkeznek a ponthatárok?

Hamarosan az is kiderül, kik kezdhetik a szeptembert valamelyik egyetem orvos- és egészségtudomány képzésén. A ponthatárhúzás július 24-én lesz, amiről itt az Eduline-on is beszámolunk majd nektek, és részletes elemzésekkel várunk titeket.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.