Felvételi 2024: erre a tíz állami ösztöndíjas alap- és osztatlan képzésre jelentkeztek a legtöbben

Július 24-én kiderül, kiket vettek fel valamelyik magyar egyetem képzésére. Mutatjuk, melyik tíz állami ösztöndíjas nappali képzésen lesz a legnagyobb a verseny.

  • Székács Linda

Alig néhány nap van hátra a 2024-es felsőoktatási felvételi ponthatárainak kihirdetéséig. Az idei felsőoktatási felvételiben közel 121 ezren jelentkeztek valamelyik magyar egyetem képzésére; a legtöbben idén is gazdálkodási és menedzsment alapszakra. A felvi.hu korábban publikált jelentkezési adatai szerint erre a képzésre nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában 4064 jelentkező adta le a jelentkezését a listája első helyén magyar vagy angol nyelven.

A második legnépszerűbb állami ösztöndíjas nappali tagozatos képzés az elsőhelyes jelentkezők száma alapján a pszichológia 2758 elsőhelyes jelentkezővel, a harmadik pedig az osztatlan jogász 2409 elsőhelyes jelentkezővel.

Mutatjuk a 2024-es felvételi tíz legnépszerűbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzését, zárójelben az elsőhelyes jelentkezők és az összes jelentkezések számával:

  1. gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők: 4064, összes jelentkezés: 16 638)
  2. pszichológia (elsőhelyes jelentkezők: 2758, összes jelentkezés: 5485
  3. jogász (elsőhelyes jelentkezők: 2409, összes jelentkezés: 6235)
  4. kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők: 2380, összes jelentkezés: 9296)
  5. mérnökinformatikus (elsőhelyes jelentkezők: 2231, összes jelentkezés: 7187)
  6. nemzetközi gazdálkodás (elsőhelye jelentkezők: 1899, összes jelentkezés: 7132)
  7. ápolás- és betegellátás (elsőhelyes jelentkezők: 1829, összes jelentkezés: 6480)
  8. programtervező informatikus (elsőhelyes jelentkezők: 1756, összes jelentkezés: 4324)
  9. kommunikáció- és médiatudomány (elsőhelyes jelentkezők: 1515, összes jelentkezés: 6281)
  10. osztatlan tanárképzés (elsőhelyes jelentkezők: 1473, összes jelentkezés: 5128)

Azt, hogy egy szakra összesen hány fő jelentkezett, az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra. A zárójelben megjelölt "összes jelentkezés" azt jelenti, hogy egy adott szakra összesen hány jelentkezést adtak le. Egy jelentkező pedig akár több jelentkezést is leadhat ugyanarra a képzésre, de például más egyetemen, vagy más finanszírozási formában.

A lista egyébként némileg másképp alakul, ha nem csupán a nappali tagozatos és állami ösztöndíjas képzésre jelentkezők számát vesszük figyelembe, hanem azokét is, akik levelező tanrendű vagy önköltséges képzést jelöltek meg a felvételi listájuk első helyén.

Ebben az esetben a gazdálkodási és menedzsment alapszakot a pszichológia, a jogász, az ápolás és betegellátás, majd a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatikus, óvodapedagógus, gyógypedagógus, gépészmérnök és általános orvos követi.

Ezeket a feltételeket vállaljátok, ha állami ösztöndíjas szakra vesznek fel titeket

Amennyiben állami ösztöndíjas képzésre vesznek fel titeket, amellett, hogy magasabb ponthatároknak kell megfelelnetek, különböző feltételeket is vállalnotok kell. Ezek a beiratkozás során a hallgatói szerződésben szerepelnek.

Ez lényegében egy olyan szerződés, amit az Oktatási Hivatalon keresztül az állammal köttök azért cserébe, hogy finanszírozzák a tanulmányaitok költségeit. A feltételek, amiknek meg kell felelnetek, hogy

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül oklevelet szereztek (oklevélszerzési kötelezettség), továbbá
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt tartotok fenn (20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).

Ha ezeket nem teljesítitek, vagy nem sikerül a megadott időtartamon belül diplomát szereznetek, az sajnos következményekkel jár.

Ha az oklevélszerzési kötelezettségeteket sértitek meg, kötelesek lesztek a tanulmányotok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani a képzésetek megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül.

Amennyiben pedig a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségeteknek nem tesztek eleget, akkor a 20 év leteltét követően kötelesek lesztek visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.