Július 24-én kiderül, kiket vettek fel valamelyik magyar egyetem képzésére. Mutatjuk, melyik tíz állami ösztöndíjas nappali képzésen lesz a legnagyobb a verseny.
Alig néhány nap van hátra a 2024-es felsőoktatási felvételi ponthatárainak kihirdetéséig. Az idei felsőoktatási felvételiben közel 121 ezren jelentkeztek valamelyik magyar egyetem képzésére; a legtöbben idén is gazdálkodási és menedzsment alapszakra. A felvi.hu korábban publikált jelentkezési adatai szerint erre a képzésre nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában 4064 jelentkező adta le a jelentkezését a listája első helyén magyar vagy angol nyelven.
A második legnépszerűbb állami ösztöndíjas nappali tagozatos képzés az elsőhelyes jelentkezők száma alapján a pszichológia 2758 elsőhelyes jelentkezővel, a harmadik pedig az osztatlan jogász 2409 elsőhelyes jelentkezővel.
Mutatjuk a 2024-es felvételi tíz legnépszerűbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzését, zárójelben az elsőhelyes jelentkezők és az összes jelentkezések számával:
Azt, hogy egy szakra összesen hány fő jelentkezett, az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra. A zárójelben megjelölt "összes jelentkezés" azt jelenti, hogy egy adott szakra összesen hány jelentkezést adtak le. Egy jelentkező pedig akár több jelentkezést is leadhat ugyanarra a képzésre, de például más egyetemen, vagy más finanszírozási formában.
A lista egyébként némileg másképp alakul, ha nem csupán a nappali tagozatos és állami ösztöndíjas képzésre jelentkezők számát vesszük figyelembe, hanem azokét is, akik levelező tanrendű vagy önköltséges képzést jelöltek meg a felvételi listájuk első helyén.
Ebben az esetben a gazdálkodási és menedzsment alapszakot a pszichológia, a jogász, az ápolás és betegellátás, majd a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatikus, óvodapedagógus, gyógypedagógus, gépészmérnök és általános orvos követi.
Ezeket a feltételeket vállaljátok, ha állami ösztöndíjas szakra vesznek fel titeket
Amennyiben állami ösztöndíjas képzésre vesznek fel titeket, amellett, hogy magasabb ponthatároknak kell megfelelnetek, különböző feltételeket is vállalnotok kell. Ezek a beiratkozás során a hallgatói szerződésben szerepelnek.
Ez lényegében egy olyan szerződés, amit az Oktatási Hivatalon keresztül az állammal köttök azért cserébe, hogy finanszírozzák a tanulmányaitok költségeit. A feltételek, amiknek meg kell felelnetek, hogy
Ha ezeket nem teljesítitek, vagy nem sikerül a megadott időtartamon belül diplomát szereznetek, az sajnos következményekkel jár.
Ha az oklevélszerzési kötelezettségeteket sértitek meg, kötelesek lesztek a tanulmányotok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani a képzésetek megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül.
Amennyiben pedig a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségeteknek nem tesztek eleget, akkor a 20 év leteltét követően kötelesek lesztek visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
