Ennyien jelentkeztek társadalomtudományi képzésekre a 2024-es felvételin

Hamarosan kiderül, kiket vesznek fel a magyar egyetemek szeptemberben induló képzéseire. Mutatjuk, hányan jelöltek meg valamilyen társadalomtudományi képzést a jelentkezési listájuk első helyén.

  • Székács Linda

7769 felvételiző jelölt meg a jelentkezési listája első helyén valamilyen társadalomtudományi képzést a 2024-es felsőoktatási felvételiben. Kereken 6000 fő valamilyen alapképzésre, 1769 jelentkező pedig mesterképzésre készül. 6871-en állami ösztöndíjas, 698-an költségtérítéses képzésre jelentkeztek.

A legnépszerűbb társadalomtudományi képzés a kommunikáció- és médiatudomány, amit összesen 2269-en jelöltek meg, beleértve a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas forma mellett azokat is, akik levelező képzésre jelentkeztek és költségtérítéses formában is megjelölték a szakot.

A második legnépszerűbb szak 1648 jelentkezővel a nemzetközi tanulmányok, a harmadik pedig 500 jelentkezővel a szociológia.

Azt, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek - a felvételi listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén - az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra.

Mikor érkeznek a ponthatárok?

Hamarosan az is kiderül, kik kezdhetik a szeptembert valamelyik egyetem társadalomtudományi képzésén. A ponthatárhúzás július 24-én lesz, amiről itt az Eduline-on is beszámolunk majd nektek, és részletes elemzésekkel várunk titeket.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.