381 olyan állami ösztöndíjas nappali tagozatos osztatlan -és alapszak van, amit senki sem írt be első helyre az idei felvételin, ennek mintegy 77 százaléka valamilyen osztatlan tanári szak.
(Azt, hogy egyes szakokra összesen hányan jelentkeztek - tehát a jelentkezési listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén - az Oktatási Hivatal idén nem tette közzé. )
Szomorú statisztikák
A pedagógusképzések esetében 220 olyan osztatlan nappali tagozatos állami ösztöndíjas szak volt, amit első helyen csak egyetlen diák jelölt meg. Például az ELTE-n a földrajz-matematika, illetve a fizika-történelem szakos tanári képzést is csak egy felvételiző írta be az első helyre.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal. |
Ezek után nem meglepő, hogy 295 olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos osztatlan pedagógus szak van az idei felvételin, amit elsőre senki sem írt be. Ezekre a helyekre az összes jelentkezések száma sem túl magas, hiszen második vagy éppen a harmadik helyen ezekre az osztatlan tanárszakokra is csak 628 jelentkezés érkezett. Azt érdemes megjegyezni, hogy az osztatlan szakokon minden képzési területet beleértve csak a pedagógusképzések esetében fordult elő, hogy senki sem választotta az adott állami ösztöndíjas, nappali tagozatos szakot első helyen.
Az adatokból látszik, hogy főleg vidéki egyetemek, kisebb kampuszain vannak olyan osztatlan tanárszakok, ahova sem adta be a jelentkezését első helyen, illetve ezeknek a pedagógusszakoknak egy meghatározó része (47 szak) valamilyen zenetanár, vagy hit-és nevelőtanár (23 szak) valamilyen másik szakkal párosítva, esetleg valamilyen nemzetiségi nyelv-és irodalom például szerb, német vagy szlovák.
Viszont azt érdemes megjegyezni, hogy például az ELTE-n biológia-fizika, vagy a Debreceni Egyetemen biológia-kémia vagy éppenséggel biológia-földrajz tanári szakot se írta be senki első helyre.
A Pécsi Tudományegyetemen biológia-fizika szakos tanári állami ösztöndíjas képzésére sem jelentkezett senki. A Szegedi Tudományegyetemen pedig ugyanez a helyzet a kémia-matematika tanári szakkal is.
A többi egyetemet nézve is lesújtó a kép, hiszen fizika szakos tanárnak első helyen mindössze 28 fő jelentkezett, kémiára pedig még ennél is kevesebben, mindössze 22-en, de a biológia szakos tanári szakokra sem tolongtak a diákok. Első helyen ezt a szakot állami ösztöndíjas formában csak 67-en választották.
Pedig a pályakezdő tanárokra nagy szükség lenne, hiszen a KSH statisztikái szerint a pedagógusok életkora öregszik. Az általános iskolákban a tanári kar fele 50 évnél idősebb. Ezen belül az 55 és a 60 év közöttiek aránya a legmagasabb, közel 19 százalék.
Ezekre az alapképzésekre nem jelentkezett senki első helyen
Az osztatlan tanárszakokhoz képest csak 86 olyan állami ösztöndíjas nappali tagozatos alapképzés van, amelyre első helyen senki sem jelentkezett. Döntő többségük valamilyen művészeti képzés, de akadnak közöttük gazdasági, természettudományos, sőt informatikai képzések is.
Gazdaságtudományi képzések közül senki sem jelentkezett a MATE turizmus-vendéglátás szakára, informatikai területen a BME balatonfüredi kampuszán üzemmérnök-informatikusnak, a műszaki képzések közül a Miskolci Egyetem angol nyelvű logisztikai mérnöki alapszakára, vagy éppenséggel az egyetem sátoraljaújhelyi és nyíregyházi kampuszán gépészmérnöknek, illetve ózdi kampuszán anyagmérnöknek.
Az alapszakos állami ösztöndíjas pedagógusképzések közül általában kisebb egyetemeken nemzetiségi tanító illetve óvodapedagógus szakokra nem jelentkezett senki első helyen, és a jelentkezések száma is csak 1-4 között mozgott.
A helyzetet árnyalja, hogy idén azt sem tudni, hogy egy meghirdetett szaknak mekkora a minimális kapacitása (csupán az állami ösztöndíjas keretszámok ismertek), ezért kérdéses, hogy azokat a képzéseket, amelyeket első helyen nem írt be senki vagy csak egy felvételiző, és az összes jelentkezések száma sem túl magas, egyáltalán elindítják-e. Erről mindig az intézmény dönt.
Hogy milyen esetben nem indulhat-e el egy szak a felvételin, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
A Momentum Mozgalom egy diákoknak szánt állami lakásügynökség létrehozását kezdeményezné a Tisza-kormánynál, amely közvetítőként lépne be a hallgatók és a lakástulajdonosok közé, hogy a hallgatók akár 30 százalékkal olcsóbb albérletekhez juthassanak, biztosítva legyen számukra a kauciómentes lakásbérlés és az ingyenes közjegyzői hitelesítés is.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
