Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Július 24-én este hirdetik ki a 2024-es felsőoktatási felvételi ponthatárait. Idén egy kicsit átalakul a pontszámítás, bár a pontokat továbbra is 500 pontos rendszerben számítják, amiben a felvételizők
- 200 pontot kaphatnak a tanulmányi eredményekre,
- szintén 200 pontot az érettségi eredményekre,
- 100 pontot pedig az intézményi pontokra (korábban többletpontokra),
arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, egyetemek mostantól maguk dönthetnek, így idén sok a bizonytalanság, azonban egy kis támpontot adhat, ha megnézzük a a tavalyi év legmagasabb ponthatárait
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Tavaly csökkentek a ponthatárok
A 2022-höz képest tavaly egy picit kevesebb ponttal is be lehetett kerülni az alapszakokra. Míg 2023-ban az alapképzések közül a legmagasabb a 464-es ponthatár volt, addig az előtte lévő évben az első helyen 470 pont fölött húzták meg a minimumot. Akkor első helyen Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok képzése állt, amelyhez legalább 477 pontot kellett elérnie a felvételizőknek
Fontos megjegyezni, hogy az osztatlan tanári képzéseken minden évben találni kirívóan magas pontszámokat, amit általában az eredményez, hogy az adott szakpárra csak egy diák felvételizett és került be, így annak a pontszáma lett a ponthatár. Ennek okán úgy gondoltuk, hogy külön listába szedjük az alapszakos és az osztatlan képzéseket. Fontos hozzátenni, hogy mindkét esetben csak a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas, magyar nyelvű szakok ponthatárait vettük figyelembe.
Legmagasabb ponthatárok az alapszakokon 2023-ban
Bár az alapszakok ponthatárai tavaly egyik esetben sem érték el a 490 körüli számot, nem mondhatjuk azt, hogy könnyű dolga lenne a felvételizőknek. Nem volt nagy megelepetés, hogy 2023-ban is a Corvinus Egyetemen voltak a legmagasabb ponthatárok. Az intézmény pénzügy és számvitel szakján 464 ponttól vették fel a jelentkezőket. A következő három helyet is a Corvinus vitte, amit ötödik helyen végül a pszichológia szak követett az ELTE-n. Itt 455 pontot kellett minimum megszereznie a felvételizőknek, de a PPKE és a PTE pszichológia szakán sem volt könnyű a helyzet, ezek is felkerültek a top 10-es listára, és mindkét egyetem esetében 449 volt a ponthatár.
A legmagasabb ponthatárok az alapképzéseken 2023-ban a következőképpen alakultak:
- Corvinus, pénzügy és számvitel: 464 pont
- Corvinus, gazdaság- és pénzügymatematikai elemzés: 461 pont
- Corvinus, alkalmazott közgazdaságtan: 459 pont
- Corvinus, gazdálkodási és menedzsment: 456 pont
- ELTE, pszichológia: 455 pont
- Corvinus, gazdaságinformatikus: 452 pont
- Corvinus, kommunikáció- és médiatudomány: 452 pont
- PPKE, pszichológia: 449 pont
- PTE, pszichológia: 449 pont
- ELTE, nemzetközi tanulmányok: 443
Legmagasabb ponthatárok az osztatlan képzéseken 2023-ban
Tavaly a legmagasabb pontszámot az ELTE osztatlan tanári szakon húzták, ahol 491 ponttal lehetett bekerülni a biológia-földrajztanár képzésre. Emellett az intézmény állami ösztöndíjas jogászképzésén is meg kellett küzdeni a bejutásért, ott ugyanis 477 pontnál szabták meg a határt.
A legmagasabb ponthatárral rendelkező osztatlan képzések 2023-ban:
- ELTE, osztatlan tanári; biológia-földrajztanár: 491
- ELTE, osztatlan tanári; matematika-német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanár: 490 pont
- ELTE, osztatlan tanári; digitális kultúra-olasz nyelv és kultúra tanár: 480 pont
- ELTE, osztatlan tanári; matematika-spanyol nyelv és kultúra tanár: 480 pont
- ELTE, jogász: 477 pont
- KRE, osztatlan tanári; német nyelv és kultúra-történelemtanár: 476 pont
- ELTE, osztatlan tanári; digitális kultúra-magyar nyelv és irodalom tanár: 475 pont
- ELTE, osztatlan tanári; latin nyelv és kultúra-magyar nyelv és irodalom tanár: 472
- ELTE, osztatlan tanári; angol nyelv és kultúra-bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanár: 470 pont
- PPKE, jogász: 467 pont
Hogyan alakulhatnak idén a felvételi ponthatárok 2024-ben?
A felvételizőknek idén is nagy versenyre lehet majd számítania, miután 120 990 fő adta be a jelentkezését valamelyik hazai egyetem szeptemberben induló képzésére. Az Oktatási Hivatal (OH) szerint a jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. Bár a tavalyi 126 449 jelentkezőhöz képest idén valamivel kevesebben felvételiztek a felsőoktatásba, de még mindig többen, mint 2012 és 2022 között bármikor.
Az idei felvételivel kapcsolatban az OH azt is közzétette, hogy a legnépszerűbb intézmény címét az ELTE zsebelhette be, ahova több mint 17 ezer fő jelentkezett. Ezt követi a Debreceni Egyetem 9950, majd a Szegedi Tudományegyetem 8395 fővel. A legkedveltebb szakok közé pedig olyan képzések kerültek be, mint a tanító, tanár, gazdálkodási és menedzsment, jogász, óvodapedagógus, kereskedelem és marketing vagy a gépészmérnök.
A ponthatárokat azonban nehéz előre megjósolni, hiszen nincs adatunk arról, hogy pontosan hányan jelentkeztek az egyetemi képzésekre, ráadásul, ahogyan korábban említettük, a pontszámítás is megváltozott. Feltételezhetjük, hogy a népszerű szakokra - a korábbi évekhez képest - idén is magas pontszámokkal lehet majd bekerülni.
A meghirdetett szakok közül 2024-ben a legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment magyar nyelvű nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzése lett, amit a Corvinuson és a BGE-n is több mint 500 fő jelölt meg első helyen. Ezért feltehetően ezen a két egyetemen lesz a legmagasabb a ponthatár ezen a szakon.
Az ELTE pszichológia szak esetében kifejezetten magas pontszámokra számítunk, mivel első helyen 990 felvételiző jelölte meg, míg a PPKE-n (387) és a KRE-n (337) is több száz fővel kevesebb volt az elsőhelyes jelentkezők száma.
A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy az intézményi pontokat minden egyetemen másképpen számolják. Egyetemenként változik például, hogy mennyit ér egy nyelvvizsga vagy hány pontot az emelt szintű érettségi. Erről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:
