Ilyenek ponthatárokat húztak 2023-ban az öt legnépszerűbb alap- és osztatlan szakon

Kevesebb mint egy hónap van hátra a felvételi ügyintézésből, és nem sokkal később, várhatóan 2024. július 24-én ki fogják hirdetni a ponthatárokat. Ha még nem döntöttetek a sorrendről, segítségként mutatjuk, milyenek voltak a ponthatárok tavaly az öt legnépszerűbb alapszakon.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségi osztályozásáról és a felsőoktatási felvételiről

Gazdálkodási és menedzsment, pszichológia, jogász, ápolás és betegellátás, kereskedelem és marketing – 2024-ben ezek a legnépszerűbb alapszakok a jelentkezők száma alapján. Kiválasztottunk néhány egyetemet, és megnéztük, tavaly milyenek voltak a ponthatárok ezen az öt képzésen. Bár ezek idén változhatnak, segítségül szolgálhat ahhoz, hogy tudjátok mire számítsatok majd a ponthirdetéskor a különböző intézményeknél.

A legnépszerűbb nappali és állami ösztöndíjas szakok ponthatárai 2023-ban:

gazdálkodási és menedzsment (6801)

  • BME: 408
  • DE: 407
  • ELTE: 421
  • PTE: 412

pszichológia (4948)

  • DE: 441
  • ELTE: 455
  • KRE:455
  • PTE: 449

jogász (4178)

  • DE: 434
  • ELTE: 477
  • KRE: 441
  • PTE: 435

ápolás és betegellátás - ápoló (3641)

  • SE: 394
  • SZE: 316
  • ME: 153

kereskedelem és marketing (3581)

  • DE:405
  • ELTE: 419
  • PTE: 410
  • SZE: 409

Az összes 2023-as ponthatárt itt tudjátok megnézni.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.