Bár az Általános Orvostudományi Karon nem, de az egyetem más képzésein többletponttal díjazzák azokat a jelentkezőket, akik emelt szintű érettségit tesznek. Mutatjuk, hogy mire kaphattok pluszpontokat a felvételin.
A felsőoktatási felvételi megváltozott pontszámítása miatt 2024-től többek között szabad kezet kapnak az egyetemek azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak a felvételizőknek.
A Semmelweis Egyetemen az általános orvos-, a fogorvos-, illetve a gyógyszerész szakon nem adnak pluszpontot az emelt szintű érettségikért. Ez azonban nem egységes, és az intézmény más karain akár 50 pontot is kaphattok érte a jelentkezés során.
Emelt szintű érettségiért járó pluszpontok a Semmelweis Egyetemen:
Egészségtudományi Kar
Ha biológiából, kémiából vagy fizikából érettségiztek emelt szinten, akkor egy tárgy esetében 30 pluszpontot kaptok a felvételin, az adott jogcímért pedig összesen 50-et szerezhettek.
Egészségügyi Közszolgálati Kar
Az egészségügyi szervező szakon bármely érettségi tárgyért, amelynek az eredménye legalább 45%-os, 30 pontot kaphattok. Azonban legfeljebb két tárgy emelt érettségijét veszik figyelembe, amiért összesen 50 pont jár, ha megfeleltek az előbb említett kritériumoknak.
Fogorvostudományi Kar
Bár a fogorvos szakon nem, de a digitális fogászati tervezés szakon is jár pont az emelt érettségiért. Egy tárgynál 30, több esetében pedig 50 pontot kaphattok.
Pető András Kar
A konduktor szakon az intézményi pontok számításánál figyelembe veszik, ha magyar nyelv és irodalomból, biológiából, testnevelésből vagy művészeti tárgyból tesztek emelt érettségit. Ahogy a többi szakon, itt is 30 pont jár egy tárgyért és maximum 50 pontot kaphattok az adott jogcímen.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
