Kinek jár pluszpont az emelt érettségiért a Semmelweisen?

Bár az Általános Orvostudományi Karon nem, de az egyetem más képzésein többletponttal díjazzák azokat a jelentkezőket, akik emelt szintű érettségit tesznek. Mutatjuk, hogy mire kaphattok pluszpontokat a felvételin.

A felsőoktatási felvételi megváltozott pontszámítása miatt 2024-től többek között szabad kezet kapnak az egyetemek azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak a felvételizőknek.

A Semmelweis Egyetemen az általános orvos-, a fogorvos-, illetve a gyógyszerész szakon nem adnak pluszpontot az emelt szintű érettségikért. Ez azonban nem egységes, és az intézmény más karain akár 50 pontot is kaphattok érte a jelentkezés során.

Emelt szintű érettségiért járó pluszpontok a Semmelweis Egyetemen:

Egészségtudományi Kar

Ha biológiából, kémiából vagy fizikából érettségiztek emelt szinten, akkor egy tárgy esetében 30 pluszpontot kaptok a felvételin, az adott jogcímért pedig összesen 50-et szerezhettek.

Egészségügyi Közszolgálati Kar

Az egészségügyi szervező szakon bármely érettségi tárgyért, amelynek az eredménye legalább 45%-os, 30 pontot kaphattok. Azonban legfeljebb két tárgy emelt érettségijét veszik figyelembe, amiért összesen 50 pont jár, ha megfeleltek az előbb említett kritériumoknak.

Fogorvostudományi Kar

Bár a fogorvos szakon nem, de a digitális fogászati tervezés szakon is jár pont az emelt érettségiért. Egy tárgynál 30, több esetében pedig 50 pontot kaphattok.

Pető András Kar

A konduktor szakon az intézményi pontok számításánál figyelembe veszik, ha magyar nyelv és irodalomból, biológiából, testnevelésből vagy művészeti tárgyból tesztek emelt érettségit. Ahogy a többi szakon, itt is 30 pont jár egy tárgyért és maximum 50 pontot kaphattok az adott jogcímen.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.