Kinek jár pluszpont az emelt érettségiért a Semmelweisen?

Bár az Általános Orvostudományi Karon nem, de az egyetem más képzésein többletponttal díjazzák azokat a jelentkezőket, akik emelt szintű érettségit tesznek. Mutatjuk, hogy mire kaphattok pluszpontokat a felvételin.

A felsőoktatási felvételi megváltozott pontszámítása miatt 2024-től többek között szabad kezet kapnak az egyetemek azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak a felvételizőknek.

Intézményi pontok számítása 2024

A Semmelweis Egyetemen az általános orvos-, a fogorvos-, illetve a gyógyszerész szakon nem adnak pluszpontot az emelt szintű érettségikért. Ez azonban nem egységes, és az intézmény más karain akár 50 pontot is kaphattok érte a jelentkezés során.

Emelt szintű érettségiért járó pluszpontok a Semmelweis Egyetemen:

Egészségtudományi Kar

Ha biológiából, kémiából vagy fizikából érettségiztek emelt szinten, akkor egy tárgy esetében 30 pluszpontot kaptok a felvételin, az adott jogcímért pedig összesen 50-et szerezhettek.

Egészségügyi Közszolgálati Kar

Az egészségügyi szervező szakon bármely érettségi tárgyért, amelynek az eredménye legalább 45%-os, 30 pontot kaphattok. Azonban legfeljebb két tárgy emelt érettségijét veszik figyelembe, amiért összesen 50 pont jár, ha megfeleltek az előbb említett kritériumoknak.

Fogorvostudományi Kar

Bár a fogorvos szakon nem, de a digitális fogászati tervezés szakon is jár pont az emelt érettségiért. Egy tárgynál 30, több esetében pedig 50 pontot kaphattok.

Pető András Kar

A konduktor szakon az intézményi pontok számításánál figyelembe veszik, ha magyar nyelv és irodalomból, biológiából, testnevelésből vagy művészeti tárgyból tesztek emelt érettségit. Ahogy a többi szakon, itt is 30 pont jár egy tárgyért és maximum 50 pontot kaphattok az adott jogcímen.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.