Felvételi 2024: mutatjuk, hogy milyen bölcsészképzéseknél húztak minimumponthatárt az ELTE-n

Itt vannak a részletek.

2024-ben nemcsak az érettségi változik, hanem a felvételi pontszámítás is. Az egyetemek többek között maguk dönthetik el, hogy húznak-e minimumponthatárt.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

A felvi.hu-n közzétett adatok szerint az ELTE-n karonként, sőt sok esetben szakonként is változik, hogy húztak-e minimumponthatárt vagy sem

Az ELTE Társadalomtudományi Karán (Budapest) az alábbi szakokhoz legalább ennyi pontra van szükségetek:

  • alkalmazott közgazdaságtan: 320 pont
  • nemzetközi tanulmányok: 320 pont
  • szociális munka: 300 pont
  • szociológia: 320 pont

A Társadalomtudományi Kar szombathelyi campuszán minden képzés 280 pont a minimumponthatár.

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon is húztak 220 pontnál húzták meg a minimumponthatárt. A ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karán induló képzésekhez (a pszichológia alapképzés kivételével) szintén legalább 280 pontra van szükség. Ha ha pszicholóhiára szeretnétek bekerülni, akkor alsó hangon 350 pontot kell szereznetek a felvételin.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

A Bölcsészettudományi Karon az alábbi szakok esetében határoztak meg minimumponthatárt:

  • anglisztika: 280 pont
  • germanisztika (skandinavisztika): 280 pont
  • keleti nyelvek és kultúrák (japán): 280 pont
  • keleti nyelvek és kultúrák (koreai): 280 pont
  • kommunikáció- és médiatudomány: 280 pont
  • mozgókép (film- és televíziórendezés): 280 pont
  • régészet: 280 pont
  • szabad bölcsészet: 280 pont
  • zenekultúra: 280 pont

Ha kíváncsiak vagytok, hogy az ELTE mire mennyi intézményi pontot ad, olvassátok el az alábbi cikket.

 

 

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.