Felvételi 2024: mutatjuk, hogy milyen bölcsészképzéseknél húztak minimumponthatárt az ELTE-n

Itt vannak a részletek.

2024-ben nemcsak az érettségi változik, hanem a felvételi pontszámítás is. Az egyetemek többek között maguk dönthetik el, hogy húznak-e minimumponthatárt.

A felvi.hu-n közzétett adatok szerint az ELTE-n karonként, sőt sok esetben szakonként is változik, hogy húztak-e minimumponthatárt vagy sem

Az ELTE Társadalomtudományi Karán (Budapest) az alábbi szakokhoz legalább ennyi pontra van szükségetek:

  • alkalmazott közgazdaságtan: 320 pont
  • nemzetközi tanulmányok: 320 pont
  • szociális munka: 300 pont
  • szociológia: 320 pont

A Társadalomtudományi Kar szombathelyi campuszán minden képzés 280 pont a minimumponthatár.

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon is húztak 220 pontnál húzták meg a minimumponthatárt. A ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karán induló képzésekhez (a pszichológia alapképzés kivételével) szintén legalább 280 pontra van szükség. Ha ha pszicholóhiára szeretnétek bekerülni, akkor alsó hangon 350 pontot kell szereznetek a felvételin.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

A Bölcsészettudományi Karon az alábbi szakok esetében határoztak meg minimumponthatárt:

  • anglisztika: 280 pont
  • germanisztika (skandinavisztika): 280 pont
  • keleti nyelvek és kultúrák (japán): 280 pont
  • keleti nyelvek és kultúrák (koreai): 280 pont
  • kommunikáció- és médiatudomány: 280 pont
  • mozgókép (film- és televíziórendezés): 280 pont
  • régészet: 280 pont
  • szabad bölcsészet: 280 pont
  • zenekultúra: 280 pont

Ha kíváncsiak vagytok, hogy az ELTE mire mennyi intézményi pontot ad, olvassátok el az alábbi cikket.

 

 

 

 

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.