Túlélőcsomag a szóbeli érettségikhez: összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat

A mai napon, június 5-én elkezdődtek az emelt szintű szóbeli érettségik, amelyek egy héten át, egészen június 12-ig tartanak. A középszintű vizsgákon pedig június 17. és július 3. között fognak részt venni a vizsgázók. Mutatjuk, mit kell tudnotok a szóbeli érettségikről.

Május 27-én befejeződtek a 2023/24-es tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakának az írásbeli vizsgái. Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint a 16 vizsganapon 1161 helyszínen mintegy 112 700 érettségiző vizsgázott. Az idei évben összesen több mint 112 700-an tesznek érettségit, aki közül több mint 49 000 végzős tanuló.

Mit kell tudni a szóbeli vizsgákról?

A középszintű érettségiken az iskolák maguk határozzák meg, hogy milyen tételekből kell felelnie a tanulóknak a szóbeli érettségin. Emelt szinten azonban központilag határozzák meg a témaköröket. Ebben a cikkünkben megtaláljátok az összes emelt szintű szóbeli érettségi témaköreit.

A szóbeli érettségik pontozása tárgyanként eltérhet, ezért az ezzel kapcsolatos információkat korábban már összegyűjtöttük nektek. Ide kattintva megnézhetitek, hogyan pontozzák a főbb tárgyak szóbeli vizsgáit.

A következő hetekben felmerülhet a kérdés: mikor kell póttételt húzni a szóbeli érettségin? Bár reméljük nem kerül senki ilyen helyzetbe, a biztonság kedvéért ennek a menetét is megírtuk ebben a cikkünkben.

Az idei érettségi az első, ahol a 2020-as Nemzeti alaptanterv miatt a diákok már az új követelmények alapján adnak számot a tudásukról. Ebbe beletartoznak a szóbeli vizsgák is. Itt megnézhetitek mely tárgyakat, és hogyan érinti ez a változás.

Fontos kiemelni még, hogy a középszintű érettségi vizsgák időpontjáról a megadott időtartamon belül minden intézmény maga határoz. Ha nem tudjátok, hogy nektek pontosan mikor lesznek, feltétlen járjatok utána és kérdezzétek meg az osztályfőnökötöket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.