Így pontozzák a főbb tárgyakat a szóbeli érettségin

Hamarosan kezdődnek a szóbeli érettségik. Mutatjuk a pontozási szabályokat.

  • Tornyos Kata

Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2024-ben június 5-12. között tartják, a középszintű vizsgákat pedig június 17. és július 3. között kell megszerveznie az iskoláknak. A megszokottnál későbbi időpont azért van, mert idén a tanév is tovább tart, az alsóbb évfolyamokra járó diákoknak egy héttel tovább, június 21-ig kell iskolába járniuk.

A magyarérettségin közép- és emelt szinten is ötven pontot lehet szerezni a szóbelivel, illetve a történelemérettségire is ez a pontozás vonatkozik. Matekon már van eltérés, ugyanis középszinten ötven pont szerezhető, viszont emelten csak 35. Az élő idegen nyelv érettségi szóbelijén középszinten 33 pontot kaphattok, ha mindenre helyesen válaszoltok, emelt szinten pedig 30 pontot.

A maximális pontszám legalább 12 százalékát el kell érnetek a sikeres szóbelihez, ha ez nem sikerülne, akkor az elnök egy alkalommal póttételt húzathat veletek. Ebben az esetben az új tétel feleletét értékelik, azonban az arra kapott pontszámot megfelezik és felfele kerekítik. Végül ebből az eredményből számítják ki a százalékos minősítést és az osztályzatot is. Amennyiben eléritek a 12 százalék feletti eredményt, az még nem jelent garanciát a sikeres vizsgára. Az elégséges érettségi eredményhez ugyanis az írásbeli és a szóbeli összesített pontjaival kell elérnetek a 25 százalékot.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.