Minden, amit a 2024-es szóbeli érettségikről tudni kell

Tételcímek, póttétel, időpontok, segédeszközök, új NAT – összegyűjtöttünk mindent, amit a júniusban kezdődő szóbeli érettségiről tudni érdemes.

  • Tornyos Kata

Közel 113 ezren érettségi vizsgáztak az elmúlt napokban az ország mintegy 1161 helyszínén. A legtöbben már túl is vannak a nehezén, elkezdhetik a készülést a júniusi szóbeli érettségikre.

Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2024-ben június 5-12. között tartják, a középszintű vizsgákat pedig június 17. és július 3. között kell megszerveznie az iskoláknak. A megszokottnál későbbi időpont azért van, mert idén a tanév is tovább tart, az alsóbb évfolyamokra járó diákoknak egy héttel tovább, június 21-ig kell iskolába járniuk.

Ha valamiért nem lenne jó a megadott időpont, akkor annak megváltoztatásával kapcsolatban írásos kérelemmel lehet fordulni az érettségi jelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) igazgatójához/vezetőjéhez – tájékoztat az Oktatási Hivatal.

Ha pedig nektek fel nem róható okból (azaz igazoltan) nem jelentek meg a szóbeli vizsgán, a szóbeli vizsgát az adott vizsgaidőszakban megismételhetitek vagy egy másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehettek. Az igazolást a jelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) vezetőjéhez kell benyújtanotok, aki dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A vizsga megismétlésének részleteit szintén a jelentkezést fogadó intézménnyel kell egyeztetni.

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

 

A szóbeli is változik az új NAT miatt?

Az idei érettségi az első, ahol a 2020-as Nemzeti alaptanterv miatt a diákok már az új követelmények alapján adnak számot a tudásukról. Míg az újfajta matekérettségi sokkal inkább gyakorlati fókuszú lett, addig a magyarérettségi mintha évtizedeket lépett volna vissza, hiszen amellett, hogy többek között az első részben memoritereket kérhetnek számon írásban, nem kell rövid gyakorlati szövegeket (például kérvényt) írni.

A szóbelin érdemi változás például a biológiánál történt, ugyanis idén közép-és emelt szinten is a szóbeli első részén továbbra is a megadott tételeket kell kifejtenie a diákoknak, viszont a gyakorlati feladat helyett projektfeladatot is bemutathatnak a vizsgázók, azonban ezt a lehetőséget csak a középiskolások választhatják. A kémiaérettségin is eldönthetik a diákok, hogy bemutatják-e a projektmunkájukat vagy pedig megoldják a gyakorlati feladatot.

Milyen segédeszközöket lehet használni a szóbelin?

A magyarérettségi szóbeli részén a vizsgaszervezők biztosítanak irodalmi szöveggyűjteményt, történelemből pedig majd középiskolai atlasz lesz bekészítve a terembe. Matekból csak az emeltesek használhatnak segédeszközt, a vizsgaszervezők biztosítják a tételsorban szereplő feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó képlettárat. Biológiából emelt szinten a vizsgaszervező biztosítja az Állatismeret és Növényismeret című könyvet vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványát, illetve kísérlethez szükséges eszközöket, valamint a projekt bemutatásához szükséges eszközöket. Az összes tárgy részletes vizsgaleírását itt találjátok.

Mit vigyetek magatokkal a vizsgára?

Mindegy, hogy emelt- vagy középszinten vizsgáztok, feltétlen legyen nálatok a személyitek és a diákigazolványotok. Ha emeltre mentek, akkor tegyétek el a táskátokba a vizsgabehívótokat is. Ceruza, toll, szőlőcukor, és víz is jól jöhet majd. A feleletetek előtt lesz időtök kidolgozni a kihúzott tételt, ezért is lehet szükségetek íróeszközre.

Milyen szóbeli tételek lesznek?

Míg középszinten az iskolák maguk határozzák meg, hogy milyen tételekből kell felelniük az érettségizőknek - éppen emiatt a követelmény iskolánként eltérő - addig az emelt szintű vizsgázók központilag kapják meg a számonkérhető tételcímeket. Ezeket az Oktatási Hivatal oldalán tették közzé a május-júniusi érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagai között.

Mi az a póttétel?

Akár közép- vagy emelt szinten vizsgáztok, a szóbelik során előfordulhat, hogy a húzott tétel anyagából nem tudtok értékelhető feleletet adni, ilyen esetben lehetőségetek lehet egy új tétel kihúzására. Az érettségi vizsgaszabályzata alapján, ha a vizsgázó diák feleletének az értéke nem éri el az arra adható összpontszám 12 százalékát, akkor az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele.

lyen esetben az új tétel feleletét értékelik, azonban az arra kapott pontszámot megfelezik és felfele kerekítik. Végül ebből az eredményből számítják ki a százalékos minősítést és az osztályzatot is. Amennyiben eléritek a 12 százalék feletti eredményt, az még nem jelent garanciát a sikeres vizsgára. Az elégséges érettségi eredményhez ugyanis az írásbeli és a szóbeli összesített pontjaival kell elérnetek a 25 százalékot.

Mikor kell matekból és digitális kultúrából szóbelizni?

Matematikából és digitális kultúrából akkor tehettek szóbelit, ha a középszintű érettségin matekból az írásbelin, digitális kultúrából pedig a gyakorlati teljesítményen elértétek a 12 százalékot, de az eredményetek nem lett jobb 25 százaléknál.

Hogyan pontozzák a főbb tárgyakat?

A magyarérettségin közép- és emelt szinten is ötven pontot lehet szerezni a szóbelivel, illetve a történelemérettségire is ez a pontozás vonatkozik. Matekon már van eltérés, ugyanis középszinten ötven pont szerezhető, viszont emelten csak 35. Az élő idegen nyelv érettségi szóbelijén középszinten 33 pontot kaphattok, ha mindenre helyesen válaszoltok, emelt szinten pedig 30 pontot.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.