Minden, amit a keddi biológiaérettségiről tudni kell

Május 14-én a biológiával folytatódnak az írásbelik. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. A keddi biológiaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának.

Reggel 8-kor osztják ki az érettségizőknek a biológia feladatlapokat, amelyre középszinten 150, míg emelt szinten 240 perce lesz a diákoknak. Az új, 2020-as Nat miatt idén közép-és emelt szinten a szóbelin gyakorlati feladat helyett projektfeladatot is bemutathatnak a vizsgázók, azonban ezt a lehetőséget csak a középiskolások választhatják.

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával együttműködő partner középiskoláiban dolgozó szaktanárok úgy fogalmaztak, hogy az emelt- és középszintű érettségi ugyanazon hat témakörrel dolgozik, mint a 2017-es követelményekre épülő vizsga.

Mindkét szinten bővült az elvárt ismeretek mértéke. Közép szinten főként a mindennapi élethez kapcsolódó ismeretek köre genetika, az ember szervezet és egészsége, valamint a környezet és természetvédelem kapcsán.

A növény és állattan témakörei szűkültek mindkét szinten, illetve állattanból az elvárt ismeretek egy kisebb része átkerült középszintről emelt szintre. Emelt szinten főként a biokémia, molekuláris biológia, genetika és embertan témaköreibe kerültek be új fogalmak.

 

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

A bioszérettségi középszinten az alábbi témakörökre, kompetenciákra fókuszál:

  • biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
  • természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,
  • a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,
  • adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),
  • biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,
  • a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
  • biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,
  • bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,
  • kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,
  • természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban

Emelt szinten a fentieken túl az írásbelin többek között a vizsgázók a tudományos gondolkodására, illetve a kombinatív képességére is kíváncsiak.

Milyen típusú feladatok lesznek?

A biológiaérettségin középszinten 6-12 feladatot kell a diákoknak megoldaniuk, amelyek több alkérdésből állnak.

A feladattípusok közül az alábbiak fordulhatnak elő az írásbelin:

  • egyszerű választás;
  • összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
  • többféle asszociáció;
  • struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
  • illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).
  • rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
  • ábrakészítés vagy -kiegészítés,
  • egyszerű számítások

A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatják meg az érettségizők, a feladatlapra pedig összesen 100 pontot kaphatnak.

Emelt szinten diákoknak 4 óra alatt 8-10 több alpontból álló feladatot kell megoldaniuk 80 pontért, majd utána még esszét is kell írniuk, amelyre 20 pontot szerezhetnek.

Milyen segédeszközöket lehet használni?

Mind az emelt, mind pedig a középszintű írásbelin az érettségizők használhatnak szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Mire számíthatnak a diákok a szóbelin?

A szóbeli érettségi bioszból középszinten két részből áll. Az első részben a megadott tételeket kell kifejtenie a diákoknak, a második részben pedig vagy egy gyakorlati feladatot (például kísérlet) kell szemléltetniük, vagy pedig az előzetesen leadott projektmunkájukat bemutatniuk.

Hogy idén milyen feladatokat kaptak a diákok középszinten bioszból, azt ebben a cikkünkben nézhetitek meg. A teljes feladatsort középszinten pedig itt érhetitek el.

Az érettségik eddigi összes feladatlapját, hivatalos és nem hivatalos megoldását az alábbi cikkünkben találjátok.

 

Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

Szélesebb jogköröket adna a szülőknek az óvodákban és iskolákban a Gyermekjogi Civil Koalíció

A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.