Minden, amit a keddi biológiaérettségiről tudni kell

Május 14-én a biológiával folytatódnak az írásbelik. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. A keddi biológiaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának.

Reggel 8-kor osztják ki az érettségizőknek a biológia feladatlapokat, amelyre középszinten 150, míg emelt szinten 240 perce lesz a diákoknak. Az új, 2020-as Nat miatt idén közép-és emelt szinten a szóbelin gyakorlati feladat helyett projektfeladatot is bemutathatnak a vizsgázók, azonban ezt a lehetőséget csak a középiskolások választhatják.

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával együttműködő partner középiskoláiban dolgozó szaktanárok úgy fogalmaztak, hogy az emelt- és középszintű érettségi ugyanazon hat témakörrel dolgozik, mint a 2017-es követelményekre épülő vizsga.

Mindkét szinten bővült az elvárt ismeretek mértéke. Közép szinten főként a mindennapi élethez kapcsolódó ismeretek köre genetika, az ember szervezet és egészsége, valamint a környezet és természetvédelem kapcsán.

A növény és állattan témakörei szűkültek mindkét szinten, illetve állattanból az elvárt ismeretek egy kisebb része átkerült középszintről emelt szintre. Emelt szinten főként a biokémia, molekuláris biológia, genetika és embertan témaköreibe kerültek be új fogalmak.

 

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

A bioszérettségi középszinten az alábbi témakörökre, kompetenciákra fókuszál:

  • biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
  • természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,
  • a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,
  • adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),
  • biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,
  • a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
  • biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,
  • bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,
  • kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,
  • természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban

Emelt szinten a fentieken túl az írásbelin többek között a vizsgázók a tudományos gondolkodására, illetve a kombinatív képességére is kíváncsiak.

Milyen típusú feladatok lesznek?

A biológiaérettségin középszinten 6-12 feladatot kell a diákoknak megoldaniuk, amelyek több alkérdésből állnak.

A feladattípusok közül az alábbiak fordulhatnak elő az írásbelin:

  • egyszerű választás;
  • összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
  • többféle asszociáció;
  • struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
  • illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).
  • rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
  • ábrakészítés vagy -kiegészítés,
  • egyszerű számítások

A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatják meg az érettségizők, a feladatlapra pedig összesen 100 pontot kaphatnak.

Emelt szinten diákoknak 4 óra alatt 8-10 több alpontból álló feladatot kell megoldaniuk 80 pontért, majd utána még esszét is kell írniuk, amelyre 20 pontot szerezhetnek.

Milyen segédeszközöket lehet használni?

Mind az emelt, mind pedig a középszintű írásbelin az érettségizők használhatnak szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Mire számíthatnak a diákok a szóbelin?

A szóbeli érettségi bioszból középszinten két részből áll. Az első részben a megadott tételeket kell kifejtenie a diákoknak, a második részben pedig vagy egy gyakorlati feladatot (például kísérlet) kell szemléltetniük, vagy pedig az előzetesen leadott projektmunkájukat bemutatniuk.

Hogy idén milyen feladatokat kaptak a diákok középszinten bioszból, azt ebben a cikkünkben nézhetitek meg. A teljes feladatsort középszinten pedig itt érhetitek el.

Az érettségik eddigi összes feladatlapját, hivatalos és nem hivatalos megoldását az alábbi cikkünkben találjátok.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.