Milyen szövegfajtákra lehet számítani az emelt szintű angolérettségin?

Május 9-én, csütörtökön írják a diákok a közép- és emelt szintű angolérettségi írásbeli részét. Ahhoz, hogy segítsük a felkészülést, összegyűjtöttük, hogy milyen szövegfajtákra lehet számítani a feladatokban.

  • Eduline

Ahogyan közép-, úgy emelt szinten is, az angolérettségi két: egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli rész azonban további részekre – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség - tagolódik. Minderre összesen 180 percetek lesz és maximum 117 pontot kaphattok rá.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Korábbi cikkünkben már összegyűjtöttük, hogy milyen témákra számíthattok a középszintű angolérettségi írásbeli feladataiban, most pedig megmutatjuk, ez hogyan változik emelt szinten.

Az írásbeli részei és lehetséges szövegfajtái:

Olvasott szöveg értése

Ebben a részben a középszint feladataihoz képest összetettebb, konkrét vagy elvont témájú szövegekre számíthattok. Ezek itt is lehetnek utasítások (pl. használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport); ismeretterjesztő szövegek, egyszerű elbeszélő szövegek, illetve irodalmi szövegek.

Az emelt szintű vizsgán a szövegfajták a publicisztikai írásokkal egészülnek ki.

Nyelvhelyesség

Az emelt szintű (B2) érettségi vizsgán itt arra kíváncsiak, hogy képesek vagytok-e változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására. Az előző részhez hasonlóan itt is hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, konkrét vagy elvont témájú szövegeket fogtok kapni.

Hallott szöveg értése

Ebben a részben megnézik, hogy mennyire vagytok képesek az értési céloknak és a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg gondolatmenetét részleteiben is követni. Mennyire tudtok a megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, az érzelmeire és egymáshoz való viszonyára a szerkezetileg és tartalmilag összetett szövegekben.

Íráskészség

Az íráskészségnél megnézik, hogy képesek vagytok-e a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni.

A szövegfajták a középszinten is megtalálhatóak mellett – amely lehet személyes jellegű közlés (pl. e-mail, üzenet, blog, naplóbejegyzés), meghívó, magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél –, emelt szinten az olvasói levéllel és a cikkel (diák)újság bővülnek ki.

A részletes érettségi vizsgakövetelményt itt találjátok.

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.