Érettségi 2024:milyen hosszúnak kell lennie a töri írásbelin középszinten az esszéknek?

Már csak szűk két hét van hátra a történelemérettségiig is. Mutatjuk, hogy az írásbelin középszinten milyen hosszúnak kell lennie az esszéknek.

Az idei történelemérettségin is középszinten a négy megjelölt esszéfeladat közül kettőt választhattok:

  • egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és
  • egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.

A választás során arra is figyelnetek kell, hogy az egyik esszétek az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig 1849 utánihoz. Fontos, hogy figyeljetek az esszé terjedelmére is, ugyanis a rövid esszé középszinten 100–130, míg a hosszú 210-260 szavas. A választásotokat mindig egyértelműen jelöljétek a feladatlapon.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Bár a helyesírás nem feltétlen az elsődleges szempont a történelemérettségin, de az esszé pontozásánál a javíró tanárok ezt is értékelik. Legfeljebb 2 pontot vonnak le ha: a szöveg nem logikusan felépített mondatokból épül fel, tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.

A történelemérettségi változásaival részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.