Elérhető az E-felvételi dokumentumpótlás funkciója, így mostantól akár olyan dokumentumokat is feltölthettek, amiket az egyetemi jelentkezés után szereztetek. Bizonyos dokumentumokat ugyanakkor nem kell feltölteni. Mutatjuk, miket.
"Újabb ügyintézési funkció vált elérhetővé: a szeptemberben induló képzésekre jelentkezők mostantól feltölthetik a jelentkezés óta megszerzett és a pontszámításhoz nélkülözhetetlen vagy többletpontokat igazoló dokumentumaikat" - adta hírül néhány napja a felvi.hu.
A jelentkezők az E-felvételi Dokumentumok menüpontjában tudnak új dokumentumokat feltölteni, illetve itt láthatók a már feltöltött dokumentumok is.
Többletpontot érhetnek többek között a sport- és versenyeredmények illetve a nyelvvizsga-bizonyítványok, az esélyegyenlőség; például tartós betegség, vagy ha valaki gyereket nevel. De mivel az egyetemek maguk rendelkezhetnek a többletpontok rendszeréről, így járhat például pont azért is, a valaki egy adott intézményben szerzett érettségit, ha van már valamilyen képesítése, például szakmája, vagy ha részt vett az egyetem nyílt napján, érettségi felkészítőjén.
Közhiteles nyilvántartásokból származó eredményeket ugyanakkor nem kell dokumentummal igazolni. A felvi.hu szerint tehát nem kell feltölteni a(z):
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
