Mi történik, ha sérülés miatt nem tudjátok teljesíteni a testnevelés érettségi gyakorlatát?

Sajnos előfordulhat, hogy a testnevelés érettségi gyakorlati részén sérülés ér titeket. Ez azonban még nem jelenti a vizsga végét, a gyakorlat bemutatása nélkül is megszerezhetitek az érettségit testnevelésből.

Abban az esetben, ha a gyakorlat bemutatásán sérültök meg, és még nem zajlott le a szóbeli vizsgarész, akkor a gyakorlatot a szóbeli vizsgával pótolhatjátok – írja az Oktatási Hivatal.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Ilyenkor a vizsgátok úgy módosul, hogy a szóbelin két tételt kell húznotok. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt pedig tételenként kell számítani. Emellett azt is tudnotok kell, hogy a kérésetekre a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell kapnotok.

A gyakorlati vizsga szóbeli formában történő pótlása szerepelni fog az érettségi bizonyítványotokban is, amiben záradék formályában ezt kötelező feltüntetni.

Fontos kiemelni, hogy ezt az opciót csak azok a vizsgázók választhatják, akik önhibájukon kívül képtelenné válnak a feladatuk teljesítésére. A változtatást az igazgatónak engedélyeznie kell, illetve aZ Oktatási Hivatalt és a kormányhivatalt egyidejűleg azonnal értesíteni kell az esetről.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.