Vizsgarészek, pontozás, segédeszközök: itt van minden, amit a 2024-es töriérettségiről tudnotok kell

Kevesebb mint egy hónap múlva kezdődnek a 2024-es írásbeli érettségik. Összeszedtünk mindent, amit a történelem vizsgáról érdemes tudnotok emelt- és középszinten.

  • Székács Linda

Miből áll az írásbeli?

A történelem érettségi vizsga középszinten és emelt szinten egyaránt ugyanúgy épül fel. Az írásbeli I. részében egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat kell megoldanotok a megadott források alapján.

Ez közép- és emelt szinten is lehet

  • információkeresés szöveges, képi, vagy diagram források segítségével,
  • egyszerű következtetések megfogalmazása,
  • fogalmak gyűjtése,
  • térképekről információk gyűjtése vagy térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása;
  • helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével;
  • célok és következmények megkülönböztetése;
  • ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése;
  • következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről;
  • komplex forráselemző feladat valamely magyar történelmi témából.

A II. részben szöveges, kifejtendő feladatok megoldása vár rátok a megadott források alapján, vagyis az esszéírás.

Középszinten négy megadott téma közül kettőt, egy rövid (100-130 szó) és egy hosszú esszét (210-260 szó) kell kiválasztanotok. A vizsgaszabályzat szerint a kiválasztott témák közül az egyik egyetemes, a másik pedig magyar történelemre kell, hogy vonatkozzon. Méghozzá úgy, hogy a kettő közül valamelyik az ókortól 1849-ig tartó szakasz eseménye legyen, a másik pedig az 1849-től napjainkig tartó szakaszba tartozzon.

Az emelt szinten vizsgázóknak hat megadott téma közül hármat kell kiválasztania és megírnia.

A középszinten felsorolt témák és szempontok szerint a rövid (110-130 szavas) és hosszú (240-290 szavas) esszék megírása után az emelteseknek egy komplex, 290-340 szavas esszét is kell írniuk. Ez irányulhat például valamely, több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatására, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítására, vagy két különböző korszak eseményeinek összevetésére.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Mennyi idő alatt kell megoldani?

A középszintű töriérettségi megírására összesen 180 percet kaptok, míg az emelt szintű történelem vizsga 240 perces.

A feladatokat mindkét szinten egyszerre kapjátok meg, tehát nem két külön részben. Ez azt jelenti, hogy az időtöket saját magatoknak kell beosztanotok és eldöntenetek, hogy hány percig foglalkoztok a rövid feladatokkal, és hány percig az esszékkel.

Hány pontot lehet szerezni?

A vizsga mindkét szinten maximum 100 pontos. Max 50 pont jár az I. részért és 50 pont az esszékért.

Milyen segédeszközöket lehet használni?

A történelem érettségin emelt- és középszinten is használható középiskolai atlasz, amennyiben az nem kronológiás. Míg azonban középszinten a teljes írásbeli vizsgán, emelten csak a II. résznél vehetitek elő.

Középszintű érettségi esetén az atlaszt magatoknak kell biztosítanotok, emelten viszont a vizsgát szervező intézménytől kapjátok.

Használhattok továbbá helyesírási szótárt is mindkét szinten, amiből tantermenként legalább három példányt az iskola biztosít.

És a szóbeli?

Az emelt szintű szóbeli vizsgák idén június 5-12. között, a középszintűek pedig június 17. és július 3. között lesznek megtartva.

Középszinten összesen 20-22 tételből kell felkészülnötök. Ezeknek a listáját a középiskolátok állította össze.

A tételek közül a szóbeli vizsgán egyet kell húznotok, amit az előttetek vizsgázó diáktársatok felelete alatt kidolgozhattok, majd a vázlatot magatokkal vihetitek és használhatjátok a maximum 15 perces rövid számonkérés alatt.

A szóbelivel összesen 50 pontot szerezhettek, ami a komplex vizsgátok egyharmada.

Emelt szinten szintén 20-22 tételből kell felkészülnötök, ezeknek a témáját azonban nem az iskolátok írja elő, hanem országos szinten egységes és az Oktatási Hivatal hozta nyilvánosságra.

A feleletetek ugyanúgy zajlik majd, mind a középszinten vizsgázók esetében, azzal a különbséggel, hogy ti némileg több időt, maximum 20 percet kaptok a témakifejtésre.

A szóbeli vizsga emelten is maximum 50 pontot ér.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

 

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

 

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

 

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

 

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.