Érettségi 2024: minden, amit a változásokról tudni kell

Irodalmi teszt a magyarban, pénzügyi ismeretek matekból középszinten és kikerülő munkajogi ismeretek történelemből - összegyűjtöttünk minden fontos információt a 2024-es érettségi változásairól.

Az idei érettségi lesz az első, ahol a 2020-as Nemzeti alaptanterv miatt a diákok már az új követelmények alapján adhatnak számot a tudásukról. Érdemes megjegyezni, hogy míg az újfajta matekérettségi sokkal inkább gyakorlati fókuszú lett, addig a magyarérettségi mintha évtizedeket lépett volna vissza, hiszen amellett, hogy többek között az első részben memoritereket kérhetnek számon írásban, nem kell rövid gyakorlati szövegeket (például kérvényt) írni. A történelem írásbeli viszont szerkezetében és feladattípusaiban nem, témaköreiben változott némileg változott.

Magyarérettségi változásai 2024

Az írásbeli érettségik közül talán a legtöbbet a magyar módosul, hiszen itt nemcsak a témakörök, hanem a vizsga szerkezete is eltér a korábbi évekétől.

Az írásbeli ugyanis a szövegértés mellett kibővül egyfajta irodalmi feladatlappal, amelyben nemcsak műcímekre, műfajokra, költőkre, írókra kérdezhetnek rá, hanem kötelezően megtanulható memoriterekre is. (Az előző években ehelyett rövid gyakorlati szöveget kellett írni.)

A második részben pedig eddig az érvelés, egy mű értelmezése és az összehasonlító elemzés közül lehetett választani, 2024-től azonban már csak egy művet értelmezhetnek vagy egy általános témakifejtő esszét írhatnak a diákok. Ez utóbbit, hogy ne csak féligazságokat tartalmazzon és még irodalmi vonatkozása is legyen, nem könnyű jól megírni.

A magyarérettségi változásairól részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Matekérettségi változásai 2024

A matekérettségi a magyarhoz képest szerkezetében nem változik, de a témakörök között van, amelyik lekerült emelt szintről középszintre, de arra is akad példa, amelyiket középszinten már nem kell tudni.

A középszintű matekérettségibe bekerültek többek között az alábbi gazdasági számítások:

  • gyűjtőjáradék
  • törlesztőrészlet
  • megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok.

A statisztika témakör bővült: a diákoknak idáig is kellett tudni az átlagot, a szórást, az eloszlást, idén pedig már a kvartileseket is ismerniük kell.

Eddig emelt szintű érettségin kérték, de 2024-től a középszintű feladatsorban is előfordulhatnak többek között a következő témakörök, fogalmak:

  • 10-es alapú számrendszer átváltása egy másikra
  • geometriai valószínűség
  • az események összege, szorzata, komplementeresemény, független esemény, várható érték.

Ezen kívül például a koordináta-geometria, az egyenletek és a függvények témakörét is jelentősen megcsonkították (például nem kell ábrázolni a szinusz, a koszinusz vagy éppen a tangens függvényt.)

Az új matekérettségiről itt olvashattok részletesen.

Történelemérettségi változásai 2024

A történelemérettségi a matekhoz hasonlóan a témaköreiben módosult. Középszintre többek között lekerült emelt szintről az amerikai függetlenségi háború és az Aranybulla. Az emelt szintű vizsga témái közül pedig kivették többek között a francia abszolutizmust vagy a nagyhatalmi küzdelmeket a 18. századi Európában.

Mivel a munkajog, a pénzügyi ismeretekkel foglalkozó témakör átkerült az állampolgári ismeretek tárgyhoz, így ez a témakör is kikerült a történelemérettségi követelményei közül.

Azoknak, akik most tavasszal emelt szinten érettségiznek történelemből, a kerettanterven felül tudniuk kell az előre megadott plusz adatbázisban szereplő személyeket, fogalmakat, időpontokat és eseményeket.

Jó hír azonban, hogy mind emelt, mind pedig középszinten ugyanolyan típusú feladatokat kell megoldani a diákoknak ebből a tantárgyból.

A történelemérettségi változásaival ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

Összességében elmondható, hogy legtöbbet a magyarérettségi változott, mert a korábbi évekhez képest az irodalmi feladatsor miatt a tanulóknak már az írásbelire is rengeteg adatot kell megtanulniuk, arról nem is beszélve, hogy az újfajta esszétípus sokak számára kihívást jelenthet.

Ehhez képest a matek és a történelem inkább csak tematikájában módosult, és az új követelmények inkább az összefüggésekre, illetve a gyakorlati problémák megoldására fókuszálnak.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.