Ezek a legnépszerűbb bölcsészképzések az idei felsőoktatási felvételiben

Mutatjuk azokat a bölcsészképzéseket, amik a legtöbb elsőhelyes jelentkezőt vonzották.

  • Székács Linda

9663 - ennyien jelöltek meg első helyen valamilyen bölcsészképzést az idei felsőoktatási felvételiben.

Az Oktatási Hivatal friss statisztikái szerint idén összesen 120 990-en szeretnének bekerülni valamelyik magyar felsőoktatási intézmény szeptemberben induló képzésére. Az öt legnépszerűbb alapszak a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus.

Évről évre több tízezer jelentkezőt vonzanak ugyanakkor a pedagógusképzések is, kiváltképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a legnagyobb vidéki intézmények, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem.

Az öt legépszerűbb bölcsészképzés az elsőhelyes jelentkezések alapján az idei felvételiben a következő:

  • pszichológia (4948)
  • anglisztika (1060)
  • közösségszervezés (913)
  • szabad bölcsészet (444)
  • történelem (435)

Fontos kiemelni, hogy ennél valószínűleg jóval többen jelentkeztek ezekre a szakokra, hiszen csak a pszichológia alapszakra mintegy 20 254 jelentkezést adtak le, idén azonban az Oktatási Hivatal azt nem közölte, hogy összesen hányan jelentkeztek a jelentkezési listájuk valamelyik helyén (tehát nem első helyen) egy adott képzésre.

A felvételizőknek egyébként hamarosan ismét teendőik lesznek. Legkésőbb március 25-én indul a felvételi ügyintézési időszaka, melynek során lehetőség lesz többek között egyszeri sorrendmódosításra, dokumentumfeltöltésre és hiánypótlásra.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.