Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az első ötben nincs meglepetés, és a lista második felében is leginkább csak az elmúlt évek legnépszerűbb szakjainak sorrendje változott. Mutatjuk, melyek az idei felsőoktatási felvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései.
A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre.
A legnépszerűbb szak 6801 jelentkezővel ezúttal is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés volt, amit a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is olyan képzések követtek, mint a pszichológia, a jogász, az ápolás és betegellátás, valamint a kereskedelem és marketing. Meglepetés ugyanakkor, hogy idén a pedagógusképzések népszerűbbek lettek, mint az elmúlt években. A középmezőnyben van például a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés listájában az óvodapedagógus és a gyógypedagógus, a 15. helyen pedig a csecsemő- és kisgyermeknevelő, kiszorítva a tavalyi top 15-ös listában a 13. helyet elfoglaló gazdaságinformatika alapszakot.
A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés az idei felvételiben a(z)
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntetik fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén. Az azonban sok mindent elárul, hogy míg a gazdálkodási és menedzsment alapképzésre összesen 31 725 jelentkezést adtak le (egy diák akár négy-öt jelentkezést is leadhat ugyanarra a szakra, de más egyetemre vagy képzési formára), addig gyógypedagógiára például 8856-ot.
A pedagógusképzések hirtelen jött népszerűségével kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak azt monda; a béremelés lendített a pálya vonzerején, az ugyanakkor még mindig nagy gond, hogy a felvételt nyert diákok körülbelül egynegyede már az első félév után lemorzsolódik, arról nem is beszélve, hogy a frissen végzettek nem feltétlen helyezkednek el a szakmájukban, vagy néhány év után pályaelhagyók lesznek. Ha pedig ezt a tendenciát nem tudja megfordítani a kormány, továbbra sincs megoldás a pedagógushiányra.
A témáról bővebben itt olvashattok:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.