Felvételi 2024: ezek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok az idei felvételin

Az első ötben nincs meglepetés, és a lista második felében is leginkább csak az elmúlt évek legnépszerűbb szakjainak sorrendje változott. Mutatjuk, melyek az idei felsőoktatási felvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései.

  • Székács Linda

A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre.

A legnépszerűbb szak 6801 jelentkezővel ezúttal is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés volt, amit a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is olyan képzések követtek, mint a pszichológia, a jogász, az ápolás és betegellátás, valamint a kereskedelem és marketing. Meglepetés ugyanakkor, hogy idén a pedagógusképzések népszerűbbek lettek, mint az elmúlt években. A középmezőnyben van például a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés listájában az óvodapedagógus és a gyógypedagógus, a 15. helyen pedig a csecsemő- és kisgyermeknevelő, kiszorítva a tavalyi top 15-ös listában a 13. helyet elfoglaló gazdaságinformatika alapszakot.

A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés az idei felvételiben a(z)

  1. gazdálkodási és menedzsment (6801)
  2. pszichológia (4948)
  3. jogász (4178)
  4. ápolás és betegellátás (3641)
  5. kereskedelem és marketing (3581)
  6. mérnökinformatikus (3271)
  7. óvodapedagógus (3531)
  8. gyógypedagógus (2944)
  9. gépészmérnök (2656)
  10. általános orvos (2428)
  11. pénzügy és számvitel (2320)
  12. kommunikáció- és médiatudomány (2293)
  13. programtervező informatikus (2286)
  14. nemzetközi gazdálkodás (2159)
  15. csecsemő- és kisgyermeknevelő (2039)

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntetik fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén. Az azonban sok mindent elárul, hogy míg a gazdálkodási és menedzsment alapképzésre összesen 31 725 jelentkezést adtak le (egy diák akár négy-öt jelentkezést is leadhat ugyanarra a szakra, de más egyetemre vagy képzési formára), addig gyógypedagógiára például 8856-ot.

A pedagógusképzések hirtelen jött népszerűségével kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak azt monda; a béremelés lendített a pálya vonzerején, az ugyanakkor még mindig nagy gond, hogy a felvételt nyert diákok körülbelül egynegyede már az első félév után lemorzsolódik, arról nem is beszélve, hogy a frissen végzettek nem feltétlen helyezkednek el a szakmájukban, vagy néhány év után pályaelhagyók lesznek. Ha pedig ezt a tendenciát nem tudja megfordítani a kormány, továbbra sincs megoldás a pedagógushiányra.

A témáról bővebben itt olvashattok:

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.