Felvételi 2024: mi jön a jelentkezési határidő után?

Csütörtök éjfélig jelentkezhettek az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. Mutatjuk, milyen időpontokra figyeljetek a jelentkezési határidő után.

  • Székács Linda

Február 15-én éjfélig áll nyitva az E-felvételi rendszere azok előtt, akik szeretnének jelentkezni valamelyik egyetem alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére. A teendők listája azonban nem ér véget a jelentkezés leadása után, hiszen március 25-től kezdetét veszi az ügyintézés, ami egészen júliusig tart.

Ebben az időszakban feltölthetitek az esetleg még hiányzó, idő közben megszerzett dokumentumaitokat, mint például versenyeredményeket vagy esélyegyenlőségi pontokra jogosító igazolásokat, és lehetőségetek van a sorrendmódosításra is. Arra azonban figyeljetek, hogy ezt mindössze egyszer tehetitek meg, és új jelentkezési helyet ilyenkor már nem adhattok hozzá a listátokhoz, csak a meglévő jelentkezések sorrendjén variálhattok. Ilyenkor ismét hitelesítenetek kell a dokumentumot az Ügyfélkapu rendszerén keresztül.

A hiánypótlás határideje július 10. Ha valamilyen létfontosságú dokumentumotok nincs feltöltve, annak pótlásáról előtte e-mailben értesít titeket az Oktatási Hivatal. Ha pedig külföldön vagy külföldi rendszerben szerzett érettségit, esetleg diplomát töltenétek fel, ennek határideje július 16.

A ponthatárokat 2024. július 24-én hirdetik ki, a besorolási döntéseket pedig várhatóan augusztus 1-ig fogjátok megkapni.

A beiratkozások időpontjairól az egyetemek tájékoztatnak majd titeket.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István