Csütörtök éjfélig jelentkezhettek az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. Mutatjuk, milyen időpontokra figyeljetek a jelentkezési határidő után.
Február 15-én éjfélig áll nyitva az E-felvételi rendszere azok előtt, akik szeretnének jelentkezni valamelyik egyetem alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére. A teendők listája azonban nem ér véget a jelentkezés leadása után, hiszen március 25-től kezdetét veszi az ügyintézés, ami egészen júliusig tart.
Ebben az időszakban feltölthetitek az esetleg még hiányzó, idő közben megszerzett dokumentumaitokat, mint például versenyeredményeket vagy esélyegyenlőségi pontokra jogosító igazolásokat, és lehetőségetek van a sorrendmódosításra is. Arra azonban figyeljetek, hogy ezt mindössze egyszer tehetitek meg, és új jelentkezési helyet ilyenkor már nem adhattok hozzá a listátokhoz, csak a meglévő jelentkezések sorrendjén variálhattok. Ilyenkor ismét hitelesítenetek kell a dokumentumot az Ügyfélkapu rendszerén keresztül.
A hiánypótlás határideje július 10. Ha valamilyen létfontosságú dokumentumotok nincs feltöltve, annak pótlásáról előtte e-mailben értesít titeket az Oktatási Hivatal. Ha pedig külföldön vagy külföldi rendszerben szerzett érettségit, esetleg diplomát töltenétek fel, ennek határideje július 16.
A ponthatárokat 2024. július 24-én hirdetik ki, a besorolási döntéseket pedig várhatóan augusztus 1-ig fogjátok megkapni.
A beiratkozások időpontjairól az egyetemek tájékoztatnak majd titeket.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
