Felvételi 2024: mi jön a jelentkezési határidő után?

Csütörtök éjfélig jelentkezhettek az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. Mutatjuk, milyen időpontokra figyeljetek a jelentkezési határidő után.

  • Székács Linda

Február 15-én éjfélig áll nyitva az E-felvételi rendszere azok előtt, akik szeretnének jelentkezni valamelyik egyetem alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére. A teendők listája azonban nem ér véget a jelentkezés leadása után, hiszen március 25-től kezdetét veszi az ügyintézés, ami egészen júliusig tart.

Ebben az időszakban feltölthetitek az esetleg még hiányzó, idő közben megszerzett dokumentumaitokat, mint például versenyeredményeket vagy esélyegyenlőségi pontokra jogosító igazolásokat, és lehetőségetek van a sorrendmódosításra is. Arra azonban figyeljetek, hogy ezt mindössze egyszer tehetitek meg, és új jelentkezési helyet ilyenkor már nem adhattok hozzá a listátokhoz, csak a meglévő jelentkezések sorrendjén variálhattok. Ilyenkor ismét hitelesítenetek kell a dokumentumot az Ügyfélkapu rendszerén keresztül.

A hiánypótlás határideje július 10. Ha valamilyen létfontosságú dokumentumotok nincs feltöltve, annak pótlásáról előtte e-mailben értesít titeket az Oktatási Hivatal. Ha pedig külföldön vagy külföldi rendszerben szerzett érettségit, esetleg diplomát töltenétek fel, ennek határideje július 16.

A ponthatárokat 2024. július 24-én hirdetik ki, a besorolási döntéseket pedig várhatóan augusztus 1-ig fogjátok megkapni.

A beiratkozások időpontjairól az egyetemek tájékoztatnak majd titeket.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.