Felvételi 2024: mi jön a jelentkezési határidő után?

Csütörtök éjfélig jelentkezhettek az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. Mutatjuk, milyen időpontokra figyeljetek a jelentkezési határidő után.

  • Székács Linda

Február 15-én éjfélig áll nyitva az E-felvételi rendszere azok előtt, akik szeretnének jelentkezni valamelyik egyetem alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére. A teendők listája azonban nem ér véget a jelentkezés leadása után, hiszen március 25-től kezdetét veszi az ügyintézés, ami egészen júliusig tart.

Ebben az időszakban feltölthetitek az esetleg még hiányzó, idő közben megszerzett dokumentumaitokat, mint például versenyeredményeket vagy esélyegyenlőségi pontokra jogosító igazolásokat, és lehetőségetek van a sorrendmódosításra is. Arra azonban figyeljetek, hogy ezt mindössze egyszer tehetitek meg, és új jelentkezési helyet ilyenkor már nem adhattok hozzá a listátokhoz, csak a meglévő jelentkezések sorrendjén variálhattok. Ilyenkor ismét hitelesítenetek kell a dokumentumot az Ügyfélkapu rendszerén keresztül.

A hiánypótlás határideje július 10. Ha valamilyen létfontosságú dokumentumotok nincs feltöltve, annak pótlásáról előtte e-mailben értesít titeket az Oktatási Hivatal. Ha pedig külföldön vagy külföldi rendszerben szerzett érettségit, esetleg diplomát töltenétek fel, ennek határideje július 16.

A ponthatárokat 2024. július 24-én hirdetik ki, a besorolási döntéseket pedig várhatóan augusztus 1-ig fogjátok megkapni.

A beiratkozások időpontjairól az egyetemek tájékoztatnak majd titeket.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.