Több tucat középiskolába készülő diák az írásbeli eredmények kiderülése után sem dőlhet hátra.
Már csak néhány napot kell várni és február 9-én kiderül, hogy ki hány pontot ért el a január 20-ai központi írásbeli felvételin. Az eredményekről az Oktatási Hivatal által meghatározott módon értesítik az érintetteket, ezzel együtt pedig az Arany János Tehetséggondozó Programra és az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezők is megkapják a pályázatuk eredményét.
A következő fontos időpont ezt követően a jelentkezési lapok leadása, amit február 21-ig tehettek meg. Sokak számára azonban a felvételizés ezzel nem ér véget, hiszen március 4-én kezdődnek a szóbeli felvételi vizsgák, amik egészen március 20-ig tartanak.
Kiknek kell szóbelizni?
Szóbeli vizsgát nem minden intézményben szerveznek, hiszen a pontszámítás módja iskolánként eltérő lehet. Azt, hogy az általatok megjelölt középiskolákban tartanak-e ilyet, az intézmények felvételi tájékoztatóiban nézhetitek meg, amikben álalában a szóbeli témaköröket is megtaláljátok.
Az is iskolától függ azonban, hogy egyáltalán behívják-e szóbelizni azokat a gyerekeket is, akik esetleg gyengébb eredményeket értek el. Vannak olyan intézmények, ahol a korábbi évek ponthatárainál gyengébben teljesítő diákokat - akiknek a teljesítményén a szóbeli sem javítana - nem hívják be szóbelizni, hogy ne tegyék ki őket feleslegesen stressznek, más iskolákban viszont kivétel nélkül mindenkinek be kell menni, aki hozzájuk jelentkezett.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Figyeljétek tehát mindenképp az iskolák honlapjait és nézzétek át még egyszer a felvételi tájékoztatóikat, a legfontosabb időpontokról és eseményekről pedig igyekszünk mi is tájékoztatni titeket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
