Ennyien szerezhetnek idén állami ösztöndíjas férőhelyet az ELTE-n

Évről évre az Eötvös Loránd Tudományegyetem a felsőoktatási felvételi egyik legnépszerűbb intézménye. De vajon hányan végezhetik a képzésüket "ingyen", és kaphatnak állami ösztöndíjat? Mutatjuk az idei számokat.

  • Székács Linda

126 449 felvételiző közül közel 32 ezren jelölték meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a 2023-as általános felvételiben, azonban a jelentkezőknek csak egy része kaphat állami ösztöndíjat, vagyis végezheti el "ingyen", a hallgatói szerződésben meghatározott feltételek mellett a képzéseket.

A 2024-es keretszámok szerint állami ösztöndíjat az ELTE-n idén 10 820 frissen felvett hallgató kaphat.

Ez képzésterületekre bontva a következőképp oszlik el:

  • bölcsészettudomány: 3021
  • gazdaságtudományok: 2283
  • informatika: 876
  • jogi: 203
  • műszaki: 75
  • művészet: 11
  • művészetközvetítés: 61
  • pedagógusképzés: 2060
  • sporttudomány: 325
  • társadalomtudomány: 1005
  • természettudomány: 900

Ez egyébként a tavalyi keretszámokhoz képest majdnem 1800 fővel kevesebb állami ösztöndíjat jelent. A legnagyobb csökkenés a műszaki, a természettudományi, és meglepő módon a pedagógusképzések esetében figyelhető meg. Míg a 2023-as keretszámok szerint 3507 pedagógushallgató kaphatott állami ösztöndíjat a tavalyi évben, idén mindössze 2060 hallgató részesülhet benne, ami látványos és drasztikus csökkenést jelent.

A 2024-es keretszámokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.