Megkérdeztük a hatodikosokat, mennyire találták nehéznek vagy éppenséggel könnyűnek az idei központi írásbelit.
Szombaton közel 72 ezer diák, köztük mintegy 10 ezer hatodikos írta meg a központi középiskolai felvételit magyarból és matekból. Közülük sokan már nyár óta készültek a híresen nehéz megmérettetésre, de így is a magyar sokaknak gondot okozott.
A hatodikos Lujzi Budapesten írta meg a központi írásbelit. Alapvetően reálos beállítottságú, részt vett már több versenyen is, így a matek feladatsor nem okozott számára különösebb kihívást, bár szerinte a tapétás feladaton több helyen is el lehetett csúszni, ha valaki nem figyelt oda.
A magyart nem tudtam befejezni. A két szövegértés közül az egyikre már nem maradt időm, de amit tudtam, megcsináltam.
- tette hozzá a diáklány, majd megjegyezte, hogy a felvételit író osztálytársai is inkább a magyar feladatsort találták nehezebbnek. Lujzi kiemelte, hogy a felvételire sokat készült, mert a tananyaghoz képest plusz dolgok is elő szoktak kerülni az írásbelin. Például a kötőszavakról, határozószavakról magyarórán nem esett szó, ehhez képest a korábbi években ezek is előkerültek az írásbelin.
A 6. osztályba járó Kristóf is a magyar írásbelit érezte nehezebbnek. Az elején gyorsan megnézte mi a fogalmazás témája, de végül csak a többi feladat után, az utolsó negyedórában írta meg, így nagyjából belefért a 45 percbe. A diák magántanárokkal másfél évig készült a felvételire. Azt mondta, hogy ezeken a magánórákon tanulta meg, hogyan kell például matekból egy szöveges feladatot értelmezni, megoldani, mert ilyenekre az iskolai tanórán nincsen elegendő idő.
A Budapesten élő Bercinek is a többiekhez hasonlóan a magyar okozott kihívást. Csak "neccesen" fért bele az időbe, mert az első két feladaton sokat kellett gondolkodnia. Azonban szerinte egyik szövegértés sem volt túl vészes: ha valaki gyakorolt a felvételire, azokat könnyen meg tudta oldani. A matekkal kapcsolatban a fiú úgy fogalmazott, hogy sokkal könnyebb volt, mint amire számított.
A szintén budapesti Dorottya szerint is a magyar volt a nehezebb, mert a szokásoshoz képest több volt benne a furfangos kérdés. A szövegértések neki sem okoztak gondot, de az idővel elcsúszott, így a fogalmazásra már nem jutott ideje. A matek a magyarhoz képest számára is kellemes meglepetést okozott, ő is a tapétás feldadaton gondolkodott egy kicsit többet.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
