Megkérdeztük a hatodikosokat, mennyire találták nehéznek vagy éppenséggel könnyűnek az idei központi írásbelit.
Szombaton közel 72 ezer diák, köztük mintegy 10 ezer hatodikos írta meg a központi középiskolai felvételit magyarból és matekból. Közülük sokan már nyár óta készültek a híresen nehéz megmérettetésre, de így is a magyar sokaknak gondot okozott.
A hatodikos Lujzi Budapesten írta meg a központi írásbelit. Alapvetően reálos beállítottságú, részt vett már több versenyen is, így a matek feladatsor nem okozott számára különösebb kihívást, bár szerinte a tapétás feladaton több helyen is el lehetett csúszni, ha valaki nem figyelt oda.
A magyart nem tudtam befejezni. A két szövegértés közül az egyikre már nem maradt időm, de amit tudtam, megcsináltam.
- tette hozzá a diáklány, majd megjegyezte, hogy a felvételit író osztálytársai is inkább a magyar feladatsort találták nehezebbnek. Lujzi kiemelte, hogy a felvételire sokat készült, mert a tananyaghoz képest plusz dolgok is elő szoktak kerülni az írásbelin. Például a kötőszavakról, határozószavakról magyarórán nem esett szó, ehhez képest a korábbi években ezek is előkerültek az írásbelin.
A 6. osztályba járó Kristóf is a magyar írásbelit érezte nehezebbnek. Az elején gyorsan megnézte mi a fogalmazás témája, de végül csak a többi feladat után, az utolsó negyedórában írta meg, így nagyjából belefért a 45 percbe. A diák magántanárokkal másfél évig készült a felvételire. Azt mondta, hogy ezeken a magánórákon tanulta meg, hogyan kell például matekból egy szöveges feladatot értelmezni, megoldani, mert ilyenekre az iskolai tanórán nincsen elegendő idő.
A Budapesten élő Bercinek is a többiekhez hasonlóan a magyar okozott kihívást. Csak "neccesen" fért bele az időbe, mert az első két feladaton sokat kellett gondolkodnia. Azonban szerinte egyik szövegértés sem volt túl vészes: ha valaki gyakorolt a felvételire, azokat könnyen meg tudta oldani. A matekkal kapcsolatban a fiú úgy fogalmazott, hogy sokkal könnyebb volt, mint amire számított.
A szintén budapesti Dorottya szerint is a magyar volt a nehezebb, mert a szokásoshoz képest több volt benne a furfangos kérdés. A szövegértések neki sem okoztak gondot, de az idővel elcsúszott, így a fogalmazásra már nem jutott ideje. A matek a magyarhoz képest számára is kellemes meglepetést okozott, ő is a tapétás feldadaton gondolkodott egy kicsit többet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
