Középiskolai felvételi: az írásbeli előtti nap érdemes még tanulni?

A lelki ráhangolódás és a testi felkészülés egyaránt fontos a január 20-i középiskolai felvételi előtt. Érdemes megfogadni Eppel-Pásztor Adrienn pszichológus tanácsait, ha ti is idén jelentkeztek középiskolába.

  • Tornyos Kata

Lelki ráhangolódás:

  • Végezzetek "helyzetgyakorlatot": képzeljétek el, ahogyan éppen írjátok a felvételit. Az elképzelt kép apró elemeit a képzeletetek segítségével alakítsátok olyanra, amilyenné szeretnétek.
  • Idézzétek fel a céljaitokat! Jó taktika lehet, ha végiggondoljátok, hogy miért is csináljátok ezt, hová szeretnétek eljutni, mit szeretnétek elérni.

Testi felkészülés:

  • Bár nagyon nehéz, de ekkor már ne tanuljatok, hanem kapcsolódjatok ki, töltődjetek fel! Agyunkat elképzelhetjük úgy is, mint az izmainkat: ha minden nap keményen edzünk, az izmaink nem tudnak regenerálódni, megerősödni, ezért fontos, hogy tartsunk néha egy kis szünetet. Így van ez az agyunkkal is: a felvételi előtti napi kikapcsolódás serkentő hatással lesz rátok az azt követő napon. Természetesen ez nem azt jelenti, hogyha valamit nagyon szeretnétek átnézni, azt nem tehetitek meg, inkább azt jelenti, hogy ennek a napnak az abszolút fókuszában a kikapcsolódás és a boldog, minket feltöltő élmények  álljanak.
  • A vizsga előtti napon pihenjetek eleget, étkezzetek megfelelően.
  • Minél többet alszotok a felvételi előtti héten, annál jobb, de ez különösen igaz a vizsga előtti napra.
  • A mozgás segít levezetni a stresszt. Ha eddig nem mozogtatok, akkor egy kis pihentető séta is nagyon jót fog tenni a szabad levegőn.
  • Felvételi előtt hasznos, ha korán és könnyűt vacsoráztok, illetve könnyűt reggeliztek. A nehéz étel elvonja a vért az agyból az emésztéshez. Ennek az a következménye, hogy nem jól alszotok, vagy nem tudtok úgy koncentrálni, ahogyan máskor.
  • Érdemes folyadékkal feltölteni magatokat. A folyadékkal feltöltött test, könnyebben szállítja az oxigént az agynak.

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.