Emelt szintű nyelvi érettségi vagy nyelvvizsga? Melyikre jár több pont?

Elkezdődött a 2024-es egyetemi-főiskolai felvételi, lassan már az érettségire is lehet jelentkezni - vagyis nagyon hamar minden felvételizőnek el kell döntenie, hogyan tudja a legtöbb pontot szerezni. Mutatjuk, mit érdemes tudni az emelt szintű nyelvi érettségiről és a nyelvvizsgáról.

  • Tornyos Kata

 

Fontos kérdés, hogy mikor érdemes az emelt szintű nyelvi érettségi helyett nyelvvizsgát tenni, hogyan szerezhettek minél több felvételi pontot a nyelvtudásotokkal, és mire kell még figyelnetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat szeretnétek pluszpontokra váltani.

Korábban a felsőoktatási felvételin a maximális 100 többletpontból maximum 40-et lehetett megszerezni nyelvvizsgákkal. Egy középfokú nyelvvizsgáért egységesen 28 pont járt, egy felsőfokú pedig 40 pontot ért, viszont összességében 40 pontnál nem lehetett többet szerezni, hiába volt több közép- vagy felsőfokú bizonyítványa valakinek.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Változik a felvételi pontszámítás: jönnek az intézményi pontok

2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek.

Továbbra is járnak pontok többek között

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az emelt szintű érettségiért és
  • a nyelvvizsgáért.
Tehát egyetemenként eltér, hogy hány pont jár a nyelvvizsgáért és az emelt szintű érettségiért:

A Budapesti Corvinus Egyetemen például egy  B2-es (középfokú) komplex nyelvvizsga 30 pontot ér, a C1 (felsőfokú) komplex 40-et. Az emelt szintű érettségi: 50 pont, az International Baccalaureate (IB) diploma szintén 50 pont. Az ELTE-n 28 pontot ér egy középfokú nyelvvizsga, a felsőfokú pedig 50-et. Az emelt érettségiért 50 pont jár.

A BME-n nyelvenként egy B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgáért 36 pont jár, az írásbeliért vagy szóbeliért 18 pont. A  C1 (felsőfokú) komplex bizonyítvány 50 pontot ér, az írásbeli vagy szóbeli 25 pontot. Az idegen nyelvből emelt szinten tett érettségi vizsga pedig 20 pontot, a középszintű 15-öt. Az emelt szintű érettségi: 60 pont, ha az eredmény legalább 40%-os, 20 pont, ha az eredmény legalább 25%-os, de kevesebb, mint 40%.

Melyik éri meg jobban?

Erre nincs konkrét válasz. Először érdemes megnézni, hogy általatok kiszemelt szakon milyen tárgyakat számítanak be az érettségi pontokba, esetleg kell-e emelt szintű nyelvi érettségi.

Azt is érdemes számításba venni, hogy az érettségi időszak előtt (vagy alatt) képesek lesztek-e felkészülni egy plusz vizsgára, illetve fel tudtok-e készülni az emelt szintű érettségire. A választás előtt érdemes megnézni a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgákat, a feladataikat és azt, hogy mennyibe kerül egy nyelvvizsga.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.