Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elkezdődött a 2024-es egyetemi-főiskolai felvételi, lassan már az érettségire is lehet jelentkezni - vagyis nagyon hamar minden felvételizőnek el kell döntenie, hogyan tudja a legtöbb pontot szerezni. Mutatjuk, mit érdemes tudni az emelt szintű nyelvi érettségiről és a nyelvvizsgáról.
Fontos kérdés, hogy mikor érdemes az emelt szintű nyelvi érettségi helyett nyelvvizsgát tenni, hogyan szerezhettek minél több felvételi pontot a nyelvtudásotokkal, és mire kell még figyelnetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat szeretnétek pluszpontokra váltani.
Korábban a felsőoktatási felvételin a maximális 100 többletpontból maximum 40-et lehetett megszerezni nyelvvizsgákkal. Egy középfokú nyelvvizsgáért egységesen 28 pont járt, egy felsőfokú pedig 40 pontot ért, viszont összességében 40 pontnál nem lehetett többet szerezni, hiába volt több közép- vagy felsőfokú bizonyítványa valakinek.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Változik a felvételi pontszámítás: jönnek az intézményi pontok
2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek.
Továbbra is járnak pontok többek között
| Intézményi pontok számítása 2024 |
A Budapesti Corvinus Egyetemen például egy B2-es (középfokú) komplex nyelvvizsga 30 pontot ér, a C1 (felsőfokú) komplex 40-et. Az emelt szintű érettségi: 50 pont, az International Baccalaureate (IB) diploma szintén 50 pont. Az ELTE-n 28 pontot ér egy középfokú nyelvvizsga, a felsőfokú pedig 50-et. Az emelt érettségiért 50 pont jár.
A BME-n nyelvenként egy B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgáért 36 pont jár, az írásbeliért vagy szóbeliért 18 pont. A C1 (felsőfokú) komplex bizonyítvány 50 pontot ér, az írásbeli vagy szóbeli 25 pontot. Az idegen nyelvből emelt szinten tett érettségi vizsga pedig 20 pontot, a középszintű 15-öt. Az emelt szintű érettségi: 60 pont, ha az eredmény legalább 40%-os, 20 pont, ha az eredmény legalább 25%-os, de kevesebb, mint 40%.
Melyik éri meg jobban?
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.