Központi felvételi: ez volt tavaly a negyedikesek mumusfeladata magyarból

A diákok 80 százaléka nulla pontot kapott erre a részfeladatra a tavalyi központi magyar írásbelin.

A központi írásbelin tíz feladatot 45 perc alatt kell megírni a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumba, illetve a 9. évfolyamra készülő diákoknak. Különösen nehéz időben befejezni a magyar feladatsort, mert a végén egy rövid fogalmazást is kell írni.

Az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi a központi középiskolai felvételi feladatsorait, megoldókulcsait és az ehhez kapcsolódó statisztikákat. 2023-ban közel hatezer kisdiák vizsgázott magyarból, akik átlagosan az 50 pontból 35,7 pontot értek. A viszonylag magas átlagpontszám ellenére azonban a többségnek meggyűlt a baja a második feladattal, amiben nemcsak a szólásokból hiányzó állatneveket kellett pótolni, hanem össze kellett kötni a jelentésükkel is.

Egy fecske nem csinál nyarat - ezt a szólást a diákok 80 százaléka nem ismerte: vagy rossz állatnevet írt be vagy a jelentését nem tudta.

A felvételizők többségének nehézséget okozott az alábbi két szólás is:

  • Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
  • Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.

Mindkét esetben a negyedikesek közel 65 százaléka erre nulla pontot kapott.

A negyedik szólás sem volt könnyebb, hiszen "a senkinek sem repül a szájába a sült galamb" kifejezés a diákok 73 százalékának nem volt ismerős.

Bár a szólások nem teljes mondatok, elvileg egyszerűbben beilleszthetőek a beszélt nyelvbe. Azonban az már egy másik kérdés, hogy milyen gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket a 21. században a hétköznapokban.

A központi felvételivel az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk.

 

 

 

Hozzászólások
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Túlárazott szerződéseket keresnek az egyetemi alapítványoknál, az új kuratóriumok mozgástere viszont szűkebb lesz

Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.