Jár-e plusz perc az SNI-s tanulónak a központi írásbelin? Kérhetnek-e tantárgyi felmentést az írásbeli vizsga alól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) diákokra más értékelési szabályok vonatkoznak a felvételi eljárás során. Hogy pontosan melyek ezek, azt mindig az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján egyedileg határozzák meg.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Nem biztos, hogy meg kell írni a központi írásbelit
A középiskolai felvételi során az intézmény felvételi tájékoztatójában szerepelnie kell, hogy az SNI-s diákok esetében milyen speciális elbírálási szabályokat alkalmaznak. Ha a kiválasztott iskola felvételi követelményként szabja meg a központi írásbelit, akkor a tanulónak és a szüleinek még november 30-a előtt tisztáznia kell az intézménnyel, hogy a szakértői vélemény alapján a diáknak meg kell-e írnia a vizsgát egyik vagy mindkét tárgyból. Fontos, hogy ezt mindig azzal a középiskolával kell egyeztetni, ahova a tanuló a későbbiekben szeretne majd jelentkezni.
Előfordulhat, hogy az iskola úgy dönt, hogy a diáknak nem kell megírnia a központi írásbelit, vagy csak az egyik vizsgatárgy, például a magyar eredményét veszik figyelembe, vagy valamelyik tantárgy tanulmányi eredményét duplázzák.
Ha az SNI-s tanuló felmentést kap a központi írásbelin az egyik vagy mindkét tárgyból, akkor az a gyakorlatban azt jelenti, hogy más módon mérik fel a tudását, és döntenek a felvételéről. Ez intézményenként eltérő lehet, ezért érdemes még a jelentkezés előtt felvenni a kiválasztott iskolák igazgatóival a kapcsolatot.
A plusz perceket is kérelmezni kell
Ha meg kell írnia az SNI-s diáknak a központi írásbelit, de a szakértői vélemény alapján speciális körülményeket kell neki biztosítani, vagy segédeszközöket használhat, akkor kérelmet kell benyújtani a vizsgaszervező középiskolának.
Milyen kedvezményekről lehet szó?
Az SNI-s diáknak akkor is érdemes jelentkeznie a központi írásbelire, ha a kiválasztott középiskolák nem kérik a központi írásbelit.
Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a februári felvételi jelentkezésig a diák meggondolja magát, másik iskolába szeretne menni, és mégis szükség lenne a központi írásbeli vizsga eredményére. A tanulót azért sem éri semmilyen hátrány, mert a központi írásbeli eredményének ismeretében adhatja majd be a jelentkezését a kiválasztott középiskolákba.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
