Középiskolai felvételi: az SNI-s diákoknak a jelentkezésnél mire kell figyelni?

Jár-e plusz perc az SNI-s tanulónak a központi írásbelin? Kérhetnek-e tantárgyi felmentést az írásbeli vizsga alól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) diákokra más értékelési szabályok vonatkoznak a felvételi eljárás során. Hogy pontosan melyek ezek, azt mindig az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján egyedileg határozzák meg.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Nem biztos, hogy meg kell írni a központi írásbelit

A középiskolai felvételi során az intézmény felvételi tájékoztatójában szerepelnie kell, hogy az SNI-s diákok esetében milyen speciális elbírálási szabályokat alkalmaznak. Ha a kiválasztott iskola felvételi követelményként szabja meg a központi írásbelit, akkor a tanulónak és a szüleinek még november 30-a előtt tisztáznia kell az intézménnyel, hogy a szakértői vélemény alapján a diáknak meg kell-e írnia a vizsgát egyik vagy mindkét tárgyból. Fontos, hogy ezt mindig azzal a középiskolával kell egyeztetni, ahova a tanuló a későbbiekben szeretne majd jelentkezni.

Előfordulhat, hogy az iskola úgy dönt, hogy a diáknak nem kell megírnia a központi írásbelit, vagy csak az egyik vizsgatárgy, például a magyar eredményét veszik figyelembe, vagy valamelyik tantárgy tanulmányi eredményét duplázzák.

Ha az SNI-s tanuló felmentést kap a központi írásbelin az egyik vagy mindkét tárgyból, akkor az a gyakorlatban azt jelenti, hogy más módon mérik fel a tudását, és döntenek a felvételéről. Ez intézményenként eltérő lehet, ezért érdemes még a jelentkezés előtt felvenni a kiválasztott iskolák igazgatóival a kapcsolatot.

A plusz perceket is kérelmezni kell

Ha meg kell írnia az SNI-s diáknak a központi írásbelit, de a szakértői vélemény alapján speciális körülményeket kell neki biztosítani, vagy segédeszközöket használhat, akkor kérelmet kell benyújtani a vizsgaszervező középiskolának.

Milyen kedvezményekről lehet szó?

  • időhosszabbítás
  • az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszköz, például számológép használata
  • a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint minden tanuló esetében a szakértői vélemény alapján egyedileg kell eldönteni az adott vizsgaszervező intézményben azt, hogy mely feladatok értékelése alól mentesül, ám ez – a vizsgaszituáció jellegéből fakadóan – a konkrét feladatsor ismerete nélkül, előzetesen nem lehetséges. Amennyiben az igazgatói határozatban a tanulót mentesítették az értékelési rendszer valamely részlete (pl.: a „külalak, íráskép” vagy a helyesírás értékelése) alól, akkor a felmentésben érintetfeladatokról/ itemekről minden esetben – a szakértői vélemény és a szülői kérelem alapján – a vizsgaszervező intézmény igazgatója egyedileg hoz határozatot.

    Az SNI-s diáknak akkor is érdemes jelentkeznie a központi írásbelire, ha a kiválasztott középiskolák nem kérik a központi írásbelit.

    Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a februári felvételi jelentkezésig a diák meggondolja magát, másik iskolába szeretne menni, és mégis szükség lenne a központi írásbeli vizsga eredményére. A tanulót azért sem éri semmilyen hátrány, mert a központi írásbeli eredményének ismeretében adhatja majd be a jelentkezését a kiválasztott középiskolákba.

     

    Hozzászólások

    Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

    Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

    Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

    Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

    Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

    Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.