Középiskolai felvételi 2024: így pontozzák a matek írásbelit

November 30-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi írásbelire, amit 2024. január 20-án tartanak országszerte. Mutatjuk, hogyan pontozzák a matek feladatsort.

A központi írásbelit magyarból és matematikából kell megírnotok, ha olyan középiskolába jelentkeztek, ahol ez a felvételi követelmények között szerepel. A vizsgára november 30-ig Ügyfélkapu segítségével online vagy hagyományosan papíralapon is jelentkezhettek annál az intézménynél, ahol szeretnétek írásbelizni. Jó, ha tudjátok, nem kell feltétlen abban az iskolában megírnotok a központi feladatsort, ahova majd később jelentkezni szeretnétek.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Számológépet nem lehet használni

A matematika feladatsorra is összesen 45 percetek van. Fontos, hogy csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott pótlapokon dolgozhattok.

A rajzokat ceruzával készíthetitek el, de minden más feladatnál kék vagy fekete színű nem halványuló, nem radírozható golyóstollal kell dolgoznotok. Vonalzót, körzőt, szögmérőt használhattok a rajzok, ábrák elkészítéséhez, ezeken kívül minden más segédeszköz, például a számológép is tiltott.

A középiskolai központi írásbeli feladatlapjait minden évben gyakorló pedagógusok állítják össze a Nemzeti alaptanterv alapján, és nem részesítik előnyben semelyik tankönyvcsalád anyagát sem. Ráadásul, mivel az iskolákban nem egyforma ütemben haladnak a tananyaggal, ezért a vizsga a korábbi évek tudásanyagára épül.

Ugyanakkor a matek feladatsor a magyarhoz hasonlóan nemcsak a tananyagot kéri számon, hanem kompetenciákat is mér. A feladatok megoldásához az alapismeretek mellett szükségetek lesz:

  • kreativitásra
  • logikai biztonságra
  • szabálykövetésre
  • koncentrációra.

A pontozás során azt is nézik, hogy az életkorotoknak megfelelően le tudjátok-e vezetni írásban rendezett, olvasható és követhető formában a megoldást.

Részpontokat is lehet kapni

A matek írásbeli évfolyamtól függetlenül 10 feladatból áll, amelynek nagyobb része 3,4 vagy 5 pontos. Általában egy-egy pont jár minden részkérdésre adott helyes válaszra.

Vannak olyan feladatrészek, amik egymásra épülnek, ezért egy rossz számolással egyszerre több pontot is veszthettek, ugyanakkor egy-egy bonyolult feladatnál a részeredményekért is járhat pont, ezért érdemes minden számolást a feladatlap hátulján vagy a pótlapon is kifejteni.

Ha esetleg ellenőrzés során észrevettétek, hogy valamit elszámoltatok, akkor húzzátok át, és a jó választ egyértelműen jelöljétek.

A matek írásbelin évfolyamtól függetlenül mindig vannak olyan feladatok, amik azt mérik fel, hogy mennyire ismeritek:

  • az alapvető matematikai műveleteket
  • a mértékegységek átváltásait
  • a geometriai fogalmakat
  • sorozatokat, logikai műveleteket

és hogyan tudjátok megoldani a szöveges feladatokat.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a feladattípusok belső arányai idén sem változnak alapvetően, ezért a korábbi évek feladatsorait érdemes alaposan átnéznetek, vagy akár többször is kitöltenetek, hogy végül magas pontszámot érjetek el.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.