Középiskolai felvételi 2024: így pontozzák a magyar írásbelit

November 15-től lehet jelentkezni a középiskolai központi írásbelire, amit 2024. január 20-án tartanak országszerte. Ezen a napon vizsgáznak a hat-és a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők, és a kilencedik osztályba készülő diákok. Mutatjuk, hogyan pontozzák a magyar nyelvi feladatsort.

A központi középiskolai írásbelit két tantárgyból: magyarból és matematikából kell megírnotok, ha olyan középiskolába szeretnének jelentkezni, ahol ez a felvételi követelmények között szerepel. A központi felvételire november 30-ig jelentkezhettek közvetlenül annál az intézménynél, ahol szeretnétek vizsgázni. Fontos, hogy nem feltétlen kell abban az iskolában megírnotok a felvételit, ahova később jelentkeztek.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint

"A tesztet csak egyszer, egy iskolában kell megírni, annak eredményét országszerte elfogadják, hiszen a feladatsorok mindenki számára egységesek."

Az 50 pontos magyar nyelvi feladatsorra évfolyamtól függetlenül 45 percetek van. A magyar esetében semmilyen segédeszközt nem használhattok, a feladatsort pedig kék vagy fekete tollal tölthetitek ki.

Jó, ha tudjátok, hogy a középiskolai központi írásbeli feladatlapjait minden esetben gyakorló pedagógusokból álló bizottságok állítják össze a Nemzeti alaptanterv alapján, akik nem részesítik előnyben semelyik jelenleg is forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Az összeállításnál a készítők azt is figyelembe veszik, hogy az iskolákban nem egyforma ütemben haladnak a tananyaggal, így a vizsgán a korábbi évfolyamok anyagait kérik számon.

Emellett fontos megjegyezni, hogy a magyar írásbeli nem egy hagyományos teszt, ugyanis nemcsak a tudást, hanem a középiskolához szükséges készségeket és a kompetenciákat is méri, így a tanultakat gyakran újszerű, szokatlan módon kell alkalmaznotok.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Tananyag egy kis csavarral

Mindegyik magyar feladatsor évfolyamtól függetlenül tíz feladatból áll. Ezek közül kilenc egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, amelyek megoldásához a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre van szükségetek. Ezen kívül számot kell adnotok a szövegértési, szövegalkotási és gondolkodási képességeitekről is.

Általában az egyes feladatoknál több kérdésre kell válaszolnotok, és helyes válaszonként egy pont jár. Az első kilenc feladatra 40 pontot szerezhettek. Magas pontszámot csak az tud elérni, aki nemcsak jól tudja a korábbi évek tananyagát, hanem logikusan gondolkodik és fejlett az anyanyelvi készsége is. Így például gyorsan pótolni tudja a szavakból hiányzó betűket, rájön milyen másik értelmes szót rejt az anagramma, vagy pillanatok alatt megtalálja a betűhalmazban elrejtett zöldség-és gyümölcsneveket.

A megoldásban az is segíthet, ha felvételi előtt sokat gyakoroljátok az ilyen típusú feladatokat. A korábbi évek feladatsoraival ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

Fogalmazás: legalább hány mondatot kell írni?

A feladatsor talán egyik legnehezebb része a fogalmazás írása. Erre összesen 10 pont jár. A javítás során figyelembe veszik:

  • a tartalmat
  • a szöveg szerkesztettségét – például van-e bevezetés, tárgyalás, befejezés
  • a stílust
  • a helyesírást
  • és a külalakot is.

Bár az összesen 45 perces vizsgába időben nem fér bele egy hosszú szöveg írása, de a minimum mondatszámot el kell érnetek, hogy pontot kapjatok a feladatra. Ez:

  • a hatosztályos gimnáziumba jelentkezőknél minimum 8 mondat
  • a nyolcosztályos gimnáziumba felvételizőknél minimum 6 mondat.

Ha 9. évfolyamra jelentkeztek, akkor elég csak egy 4 mondatos fogalmazást írni, hogy értékelni lehessen a feladatot. Javasoljuk azonban, hogy ne csak a minimumra törekedjetek, és próbáljátok meg minél alaposabban megoldani a feladatokat, hiszen a legjobb intézményekbe való bejutáshoz igen magas pontok elérése szükséges.

Hogy mennyire nem könnyű röviden, tömören és helyesen szöveget írni, jól mutatja, hogy a hatosztályos gimnáziumba jelentkezőknél ez volt az egyik mumusfeladat, amivel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.