Középiskolai felvételi 2024: így pontozzák a magyar írásbelit

November 15-től lehet jelentkezni a középiskolai központi írásbelire, amit 2024. január 20-án tartanak országszerte. Ezen a napon vizsgáznak a hat-és a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők, és a kilencedik osztályba készülő diákok. Mutatjuk, hogyan pontozzák a magyar nyelvi feladatsort.

A központi középiskolai írásbelit két tantárgyból: magyarból és matematikából kell megírnotok, ha olyan középiskolába szeretnének jelentkezni, ahol ez a felvételi követelmények között szerepel. A központi felvételire november 30-ig jelentkezhettek közvetlenül annál az intézménynél, ahol szeretnétek vizsgázni. Fontos, hogy nem feltétlen kell abban az iskolában megírnotok a felvételit, ahova később jelentkeztek.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint

"A tesztet csak egyszer, egy iskolában kell megírni, annak eredményét országszerte elfogadják, hiszen a feladatsorok mindenki számára egységesek."

Az 50 pontos magyar nyelvi feladatsorra évfolyamtól függetlenül 45 percetek van. A magyar esetében semmilyen segédeszközt nem használhattok, a feladatsort pedig kék vagy fekete tollal tölthetitek ki.

Jó, ha tudjátok, hogy a középiskolai központi írásbeli feladatlapjait minden esetben gyakorló pedagógusokból álló bizottságok állítják össze a Nemzeti alaptanterv alapján, akik nem részesítik előnyben semelyik jelenleg is forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Az összeállításnál a készítők azt is figyelembe veszik, hogy az iskolákban nem egyforma ütemben haladnak a tananyaggal, így a vizsgán a korábbi évfolyamok anyagait kérik számon.

Emellett fontos megjegyezni, hogy a magyar írásbeli nem egy hagyományos teszt, ugyanis nemcsak a tudást, hanem a középiskolához szükséges készségeket és a kompetenciákat is méri, így a tanultakat gyakran újszerű, szokatlan módon kell alkalmaznotok.

Tananyag egy kis csavarral

Mindegyik magyar feladatsor évfolyamtól függetlenül tíz feladatból áll. Ezek közül kilenc egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, amelyek megoldásához a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre van szükségetek. Ezen kívül számot kell adnotok a szövegértési, szövegalkotási és gondolkodási képességeitekről is.

Általában az egyes feladatoknál több kérdésre kell válaszolnotok, és helyes válaszonként egy pont jár. Az első kilenc feladatra 40 pontot szerezhettek. Magas pontszámot csak az tud elérni, aki nemcsak jól tudja a korábbi évek tananyagát, hanem logikusan gondolkodik és fejlett az anyanyelvi készsége is. Így például gyorsan pótolni tudja a szavakból hiányzó betűket, rájön milyen másik értelmes szót rejt az anagramma, vagy pillanatok alatt megtalálja a betűhalmazban elrejtett zöldség-és gyümölcsneveket.

A megoldásban az is segíthet, ha felvételi előtt sokat gyakoroljátok az ilyen típusú feladatokat. A korábbi évek feladatsoraival ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

Fogalmazás: legalább hány mondatot kell írni?

A feladatsor talán egyik legnehezebb része a fogalmazás írása. Erre összesen 10 pont jár. A javítás során figyelembe veszik:

  • a tartalmat
  • a szöveg szerkesztettségét – például van-e bevezetés, tárgyalás, befejezés
  • a stílust
  • a helyesírást
  • és a külalakot is.

Bár az összesen 45 perces vizsgába időben nem fér bele egy hosszú szöveg írása, de a minimum mondatszámot el kell érnetek, hogy pontot kapjatok a feladatra. Ez:

  • a hatosztályos gimnáziumba jelentkezőknél minimum 8 mondat
  • a nyolcosztályos gimnáziumba felvételizőknél minimum 6 mondat.

Ha 9. évfolyamra jelentkeztek, akkor elég csak egy 4 mondatos fogalmazást írni, hogy értékelni lehessen a feladatot. Javasoljuk azonban, hogy ne csak a minimumra törekedjetek, és próbáljátok meg minél alaposabban megoldani a feladatokat, hiszen a legjobb intézményekbe való bejutáshoz igen magas pontok elérése szükséges.

Hogy mennyire nem könnyű röviden, tömören és helyesen szöveget írni, jól mutatja, hogy a hatosztályos gimnáziumba jelentkezőknél ez volt az egyik mumusfeladat, amivel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.