Mikor jön hivatalos értesítő a sikeres felvételiről?

Bár július 26-án megkapjátok az sms-t, ez nem hiteles bizonyítéka annak, hogy valóban felvettek titeket egy adott képzésre.

  • Székács Linda

Legkésőbb 2023. augusztus 5-ig meg kell kapnotok a felvételiteket igazoló hivatalos besorolási döntést az Oktatási Hivataltól, ha sikeresen felvételiztek valamilyen egyetemi képzésre. A határozatot a felvi felületéről, a Hivatalos iratok menüpontjából tölthetitek majd le, aminek elérhetővé válásáról minden jelentkezőt e-mailben is értesítenek.

Mi lesz a határozatban?

A besorolási dokumentumban az szerepel majd, hogy a jelentkezési kérelmetekben megjelölt és rangsorolt képzések közül mely szakon értétek el a felvételhez szükséges ponthatárt, és így hol kezdhetitek majd a szeptembert. Feltéve persze, ha beiratkoztok, és el is indul a képzés, amire felvételt nyertetek.

"Előfordulhat olyan eset is, hogy a felsőoktatási intézmény a meghirdetett szakot nem indítja el. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha az adott képzésen a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, azaz érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el a minimális szakos kapacitást. Érdemes tehát több jelentkezési helyet is megjelölni a jelentkezési kérelemben" - figyelmeztet a felvi.

A besorolási döntésből azt is megtudhatjátok majd, milyen jogorvoslati lehetőségeitek vannak és lesznek, ha nem értetek egyet a besorolással, de ebben láthatjátok majd az elért végleges pontszámotokat és a pontszámítás alapját képező jogszabályhelyek felsorolását is.

Az egyetem is küld értesítést

Nem csak az Oktatási Hivataltól, de magától az egyetemtől is kaptok majd egy hivatalos értesítést, amire felvettek titeket. Ebben találjátok majd többek között azt is, hogy mikor és hová kell mennetek beiratkozni, továbbá, hogy ehhez milyen dokumentumok lesznek szükségesek.

A 2023-as felvételivel kapcsolatos cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.