Felvételi kisokos: Mi az a kapacitásszám és miért fontos?

A megszokottaktól eltérően idén közzé tették a felvin, hogy összesen hány állami ösztöndíjas férőhely áll a most felvételiző diákok rendelkezésére. Mutatjuk, mit jelent ez.

  • Székács Linda

A kapacitásszám az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók összlétszáma, ami tehát azt a számot jelöli, hogy összesen hány új diákot tud felvenni a következő tanévre az egyetem. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a Felvi oldalán, az adott képzésnél nézhetitek meg, ebben a cikkben pedig azt is összegyűjtöttük nektek, hogy pontosan hány állami ösztöndíjas férőhelyet kínálnak idén a felsőoktatási intézmények.

Ennek a számnak több szempontból is fontos szerepe van, hiszen emiatt akár az is bekövetkezhet, hogy hiába volt elég pontotok egy adott képzésre, a korlát miatt mégis lecsúsztok róla.

A felvételi ponthatárt ugyanis az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend, valamint az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ha tehát egy bizonyos szakra túl sokan jelentkeztek és megtelik a maximálisan felvehető hallgatók száma, sajnos lecsúszhattok a férőhelyetekről.

Persze, ahol a jelentkezők száma az egyetem által megadott szakos maximális kapacitásszámot nem éri el, ott a ponthatár az utolsó felvett jelentkező pontszáma lesz, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető. Ugyanakkor a jelentkezők számát és teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a ponthatárt, emiatt tehát akár az is előfordulhat, hogy egy adott szakon az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.