Hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg idén az egyetemek?

Tavaly összesen 60 563 felvételiző jutott be állami ösztöndíjas képzésre, vagyis kezdhette meg úgy az egyetemet, főiskolát, hogy nem kellett tandíjat fizetnie. Idén sok felvételi szabály változott, többek között nyilvánosságra hozták a felsőoktatási intézmények "keretszámait" is, így pontosan lehet látni, hány elsőéves kezdhet ingyenes formában szeptemberben.

  • Székács Linda

Korábban már megírtuk, hogy az elmúlt években a felsőoktatásba jelentkezők nem kaptak pontos információt arról, hány állami ösztöndíjas helyre pályázhatnak, az idei felvételi tájékoztatóban viszont egyetemekre/főiskolákra és képzési területekre lebontva látható, hogy hány elsőéves tanulhat ősztől ingyen.

A felvi.hu statisztikáiból kiderül, hogy a tavaly általános felvételi szezonban összesen 60 563-an kerültek be állami ösztöndíjas képzésre, míg 2021-ben 61 655-en. Az idén közzétett keretszámok alapján a 2023 szeptemberében induló képzéseken több mint 90 ezer államis férőhely van. 

Nézzük intézményenként, hány felvételiző szerezhet államilag támogatott helyet:

  • Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem - 100
  • Állatorvostudományi Egyetem - 165
  • Budapesti Gazdasági Egyetem - 3228
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 6605
  • Budapesti Corvinus Egyetem - 2395
  • Debreceni Egyetem - 7494
  • Dunaújvárosi Egyetem - 920
  • Edutus Egyetem - 25
  • Eötvös József Főiskola - 245
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem - 3103
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem - 12 580
  • Gábor Dénes Egyetem - 760
  • Gál Ferenc Egyetem - 1459
  • Károli Gáspár Református Egyetem - 2645
  • Kodolányi János Egyetem - 160
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - 388
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - 4745
  • Miskolci Egyetem - 3413
  • Budapesti Metropolitan Egyetem - 600
  • Milton Friedman Egyetem - 462
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem - 222
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem - 343
  • Magyar Táncművészeti Egyetem - 222
  • Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem - 860
  • Neumann János Egyetem - 1358
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem - 2552
  • Nyíregyházi Egyetem - 1462
  • Óbudai Egyetem - 3551
  • Pannon Egyetem - 2338
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem - 2202
  • Pécsi Tudományegyetem - 5820
  • Semmelweis Egyetem - 2670
  • Soproni Egyetem - 1281
  • Széchenyi István Egyetem - 3964
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem - 152
  • Szegedi Tudományegyetem - 7417
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem - 246

Bár a korábbi évek számaival nem vethetőek teljesen össze a 2023-as keretszámok, hiszen bizonyos szakokon az egyetemek nem minden helyet tudnak feltölteni, míg más képzéseken többszörös a túljelentkezés, és csak a jelentkezők harmada jár sikerrel.

Előbbiek közé tartoznak a pedagógusképzések, amelyeken idén 10 685 állami ösztöndíjas férőhelyet hirdettek meg, míg tavaly az erre a tudományterületre felvettek száma összesen (ebben tehát a fizetős szakokon kezdők is benne vannak) 6453 volt.

Magasabb a gazdasági képzések állami férőhelyeinek száma is, mint ahányan tavaly ilyen szakra kerültek be: 2022-ben összesen 12 039 hallgató jutott be tandíjmentes gazdasági szakra, idén viszont 12 949 állami férőhely vár betöltésre. Igaz, a népszerű gazdasági alapszakokon teljesen átszabták a felvételi szabályait, megszüntetve az előzetes, központi ponthatárok rendszerét, erről itt olvashattok:

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.