Tavaly összesen 60 563 felvételiző jutott be állami ösztöndíjas képzésre, vagyis kezdhette meg úgy az egyetemet, főiskolát, hogy nem kellett tandíjat fizetnie. Idén sok felvételi szabály változott, többek között nyilvánosságra hozták a felsőoktatási intézmények "keretszámait" is, így pontosan lehet látni, hány elsőéves kezdhet ingyenes formában szeptemberben.
Korábban már megírtuk, hogy az elmúlt években a felsőoktatásba jelentkezők nem kaptak pontos információt arról, hány állami ösztöndíjas helyre pályázhatnak, az idei felvételi tájékoztatóban viszont egyetemekre/főiskolákra és képzési területekre lebontva látható, hogy hány elsőéves tanulhat ősztől ingyen.
A felvi.hu statisztikáiból kiderül, hogy a tavaly általános felvételi szezonban összesen 60 563-an kerültek be állami ösztöndíjas képzésre, míg 2021-ben 61 655-en. Az idén közzétett keretszámok alapján a 2023 szeptemberében induló képzéseken több mint 90 ezer államis férőhely van.
Nézzük intézményenként, hány felvételiző szerezhet államilag támogatott helyet:
Bár a korábbi évek számaival nem vethetőek teljesen össze a 2023-as keretszámok, hiszen bizonyos szakokon az egyetemek nem minden helyet tudnak feltölteni, míg más képzéseken többszörös a túljelentkezés, és csak a jelentkezők harmada jár sikerrel.
Előbbiek közé tartoznak a pedagógusképzések, amelyeken idén 10 685 állami ösztöndíjas férőhelyet hirdettek meg, míg tavaly az erre a tudományterületre felvettek száma összesen (ebben tehát a fizetős szakokon kezdők is benne vannak) 6453 volt.
Magasabb a gazdasági képzések állami férőhelyeinek száma is, mint ahányan tavaly ilyen szakra kerültek be: 2022-ben összesen 12 039 hallgató jutott be tandíjmentes gazdasági szakra, idén viszont 12 949 állami férőhely vár betöltésre. Igaz, a népszerű gazdasági alapszakokon teljesen átszabták a felvételi szabályait, megszüntetve az előzetes, központi ponthatárok rendszerét, erről itt olvashattok:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
