Tavaly összesen 60 563 felvételiző jutott be állami ösztöndíjas képzésre, vagyis kezdhette meg úgy az egyetemet, főiskolát, hogy nem kellett tandíjat fizetnie. Idén sok felvételi szabály változott, többek között nyilvánosságra hozták a felsőoktatási intézmények "keretszámait" is, így pontosan lehet látni, hány elsőéves kezdhet ingyenes formában szeptemberben.
Korábban már megírtuk, hogy az elmúlt években a felsőoktatásba jelentkezők nem kaptak pontos információt arról, hány állami ösztöndíjas helyre pályázhatnak, az idei felvételi tájékoztatóban viszont egyetemekre/főiskolákra és képzési területekre lebontva látható, hogy hány elsőéves tanulhat ősztől ingyen.
A felvi.hu statisztikáiból kiderül, hogy a tavaly általános felvételi szezonban összesen 60 563-an kerültek be állami ösztöndíjas képzésre, míg 2021-ben 61 655-en. Az idén közzétett keretszámok alapján a 2023 szeptemberében induló képzéseken több mint 90 ezer államis férőhely van.
Nézzük intézményenként, hány felvételiző szerezhet államilag támogatott helyet:
Bár a korábbi évek számaival nem vethetőek teljesen össze a 2023-as keretszámok, hiszen bizonyos szakokon az egyetemek nem minden helyet tudnak feltölteni, míg más képzéseken többszörös a túljelentkezés, és csak a jelentkezők harmada jár sikerrel.
Előbbiek közé tartoznak a pedagógusképzések, amelyeken idén 10 685 állami ösztöndíjas férőhelyet hirdettek meg, míg tavaly az erre a tudományterületre felvettek száma összesen (ebben tehát a fizetős szakokon kezdők is benne vannak) 6453 volt.
Magasabb a gazdasági képzések állami férőhelyeinek száma is, mint ahányan tavaly ilyen szakra kerültek be: 2022-ben összesen 12 039 hallgató jutott be tandíjmentes gazdasági szakra, idén viszont 12 949 állami férőhely vár betöltésre. Igaz, a népszerű gazdasági alapszakokon teljesen átszabták a felvételi szabályait, megszüntetve az előzetes, központi ponthatárok rendszerét, erről itt olvashattok:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
