Vannak bizonyos esetek, amikor nem rajtatok múlik, végül azon a szakon kezdhettek-e, amin szeretnétek.
Sokatok számára valószínűleg már véget ért az érettségi írásbeli része, hiszen a kötelező és a választható vizsgák nagy része az elmúlt napokban már lezajlott, a feladatlapok hivatalos megoldásait pedig az Oktatási Hivatal oldalán és itt nálunk is megnézhetitek. Nem meglepő tehát, ha a feltételezett eredményeitek alapján már a felvételi pontjaitokra koncentráltok és reménykedtek, hogy elég jó eredményeket értetek el a kiválasztott szakra való bekerüléshez. Előfordulhat azonban, hogy bár felvételt nyertek, a szak mégsem indul el.
De miért?
Ha egy meghirdetett szak végül mégsem indul el elsősorban akkor történhet meg, ha a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, tehát érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el tájékoztatóban megadott minimális szakos kapacitást. Azt, hogy ez pontosan hány főt jelent ti magatok is meg tudjátok nézni, hiszen felvin minden szak mellett van egy minimum és maximum kapacitásszám. A maximum természetesen azt jelöli, hogy összesen hány hallgatót tud befogadni az egyetem egy adott szakon, nem árt azonban a minimumra is odafigyelni, hiszen sok olyan kislétszámú képzés van, ahol a minimumszám 5 fő, mert általában nem sokan választják a képzést. Ha pedig nincs meg ez a szám, a képzést indítók akár úgy is dönthetnek, hogy végül nem indítják el a szakot. Egyszerűen azért, mert ennyire kevés fővel feltételezhetően nem éri meg.
Az is előfordulhat viszont, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában nem indul új évfolyam – olvasható a Felvi oldalán. Ha például egy felvételinek kötelező eleme az alkalmassági vizsga, de ezt nem tudják elegen megugrani, szintén dönthet úgy az intézmény, hogy nem indítja el a szakot.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
