Felvételi kisokos: lehet olyan, hogy nem indul el a szak, amire jelentkeztetek?

Vannak bizonyos esetek, amikor nem rajtatok múlik, végül azon a szakon kezdhettek-e, amin szeretnétek.

  • Székács Linda

Sokatok számára valószínűleg már véget ért az érettségi írásbeli része, hiszen a kötelező és a választható vizsgák nagy része az elmúlt napokban már lezajlott, a feladatlapok hivatalos megoldásait pedig az Oktatási Hivatal oldalán és itt nálunk is megnézhetitek. Nem meglepő tehát, ha a feltételezett eredményeitek alapján már a felvételi pontjaitokra koncentráltok és reménykedtek, hogy elég jó eredményeket értetek el a kiválasztott szakra való bekerüléshez. Előfordulhat azonban, hogy bár felvételt nyertek, a szak mégsem indul el.

De miért?

Ha egy meghirdetett szak végül mégsem indul el elsősorban akkor történhet meg, ha a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, tehát érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el tájékoztatóban megadott minimális szakos kapacitást. Azt, hogy ez pontosan hány főt jelent ti magatok is meg tudjátok nézni, hiszen felvin minden szak mellett van egy minimum és maximum kapacitásszám. A maximum természetesen azt jelöli, hogy összesen hány hallgatót tud befogadni az egyetem egy adott szakon, nem árt azonban a minimumra is odafigyelni, hiszen sok olyan kislétszámú képzés van, ahol a minimumszám 5 fő, mert általában nem sokan választják a képzést. Ha pedig nincs meg ez a szám, a képzést indítók akár úgy is dönthetnek, hogy végül nem indítják el a szakot. Egyszerűen azért, mert ennyire kevés fővel feltételezhetően nem éri meg.

Az is előfordulhat viszont, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában nem indul új évfolyam – olvasható a Felvi oldalán. Ha például egy felvételinek kötelező eleme az alkalmassági vizsga, de ezt nem tudják elegen megugrani, szintén dönthet úgy az intézmény, hogy nem indítja el a szakot.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.