Idén július 26-án hirdetik ki a ponthatárokat, így aznap mindenki megtudja, bekerült-e arra a szakra és egyetemre, amire a legjobban vágyott. Az eredményt három szempont befolyásolja, azt pedig, hogy végül kit milyen képzésre vettek fel, egy algoritmus dönti el. Mutatjuk, hogyan.
A felvételi ponthatárokat három dolog határozza meg: a jelentkezők száma, a szak kapacitása (hogy minimum és maximum hány hallgató lehet egy adott képzésen), továbbá a felvételizők pontszáma.
A jelentkezőket intézményenként és szakonként egy algoritmus állítja sorrendbe a pontszámuk alapján, így értelemszerűen azok a diákok élveznek előnyt az első helyen megjelölt képzéseken, akik a legtöbb ponttal és a legjobb eredményekkel rendelkeznek. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” azokkal a jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, ez a diák már csak a második helyen lévő szakjára juthat be, és ha ott sem jár sikerrel, mert többen vannak előtte jobb eredményekkel, akkor jön a harmadik helyen lévő képzés, vagy amelyik megjelölt szakján eléri a ponthatárt.
A ponthatár ugyanis minden esetben annak a felvételizőnek az összpontszáma, aki utolsóként még éppen „befért” az adott képzésre.
Milyenek voltak a ponthatárok 2022-ben? Itt megnézhetitek az összes egyetem összes szakának végleges pontszámát, karonként lebontva.
Mi történik, ha kevesebben vagyunk, mint amennyit felvennének?
Az is előfordulhat, hogy egy adott szakra kevesebben jelentkeznek, mint ahányan egyébként "beférnének".
Ilyenkor két dolog történhet. Az egyik, hogy vagy minden olyan hallgatót felvesznek, aki teljesítette az összes szükséges feltételt (érettségi követelmények, esetleg alkalmassági vagy gyakorlati vizsga), és így a ponthatár utolsóként felvett jelentkező pontszáma lesz.
A másik, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján az egyetemek és főiskolák úgy döntenek nem használják ki az adott szak kapacitását, és hiába jelentkeztek hozzájuk kevesebben, mint ahány hallgatót felvehetnének, meghúznak egy határt, aminél az alacsonyabb pontszámú jelentkezőket nem veszik fel.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
Soron kívüli krízistanácsadási lehetőséget biztosítanak azoknak a BME-s hallgatóknak, akik érintettjei az eszkalálódó közel-keleti háborús helyzetnek.
2025-ben átlépte bruttóban a diplomások átlagkeresete az 1 millió forintot.
Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
