Számolgatnátok a felvételi pontjaitokat? Használjátok a pontszámító kalkulátorunkat

Már tudjátok az írásbeli érettségik eredményeit, zajlanak az emelt szintű szóbelik és hamarosan túl lesztek a középszintű szóbeli vizsgákon is. Mutatjuk, hogyan használhatjátok az Eduline pontszámító kalkulátorát, ha már most a pontjaitokat számolgatnátok.

  • Székács Linda

Mindenek előtt a legfontosabb tudnivaló, hogy idén már van néhány változás a pontszámításban. A három legfontosabb, ami biztos, hogy mindenkit érint, hogy idén már az alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek általános felvételi követelményként

  • nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük, ezért
  • az érettségi követelmények esetében bizonyos szakoknál az egyetemek elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt szintű helyett, továbbá
  • megszűnik a jogszabályi minimumponthatár, ami eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt.
Ami viszont nem változik, hogy a pontjaitokat idén is a tanulmányi pontok, érettségi pontok és a többletpontok tehetik ki, így értelemszerűen a kalkulátorunkba is ezeket kell beírnotok. Figyeljetek azonban arra, hogy az Eduline kalkulátora az alap- és osztatlan felvételi szabályai szerint készült, ezért akkor ne használjátok, ha mesterképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, erre ugyanis a Felvi kalkulátora alkalmas.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha orvosi, fogorvosi vagy állatorvosi képzésre jelentkeztek, hiszen ebben az esetben eggyel több tantárgyból kellett érettségiznetek, amit a mi kalkulátorunkba nem tudtok beírni, és akkor is, ha olyan szakra felvételiztek, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján számolják a pontszámot, esetleg a diplomátok minősítése alapján kéritek a pontszámítást.
Alap vagy osztatlan képzésre jelentkeztem, miket kell beírni?

Érdemes először a tanulmányi eredményeiteket beírni az Eduline kalkulátorába. Ezekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek, aminek egyik felét a középiskolai osztályzatok adják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, valamint egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy - szintén legalább két évig tanult, vagy két, legalább egy évig tanult - természettudományos tantárgy. Ilyenkor az utolsó két év osztályzatait adják össze, majd szorozzák meg kettővel.
A tanulmányi pontok másik felét (vagyis a második 100 pontot) az érettségi átlageredményéből számolják. Ilyenkor a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik. A kalkulátorban az érettségi eredményeiteket százalékban kell megadnotok, azt az értékelést tehát, amit a vizsgátokra kaptatok. Mivel még nincs meg a teljes vizsgátok eredménye, hiszen a szóbelik hátra vannak, számolhattok egyelőre az írásbeli pontjaitokkal, de a tudásotok alapján akár azt is megtippelhetitek, hogy egy jól sikerült szóbeli hány százalékkal emelhet a pontjaitokon.
Ha ezekkel megvagytok, a a harmadik oszlopban feltétlen jelezzétek, mely tantárgyból tettetek emelt szintű vizsgát, hiszen 45 százalékos eredmény felett ezért többletpontokat kaphattok. Az emelt szintű érettségivel szerezhető többletpontokról itt olvashattok bővebben.
Szintén fontos, hogy a választott érettségi esetében nézzétek meg, hogy a kiválasztott szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak. Ha több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem, amiből érettségiztek, válasszátok ki a két legjobb eredményűt, hiszen értelemszerűen ezekre kaphatjátok a legtöbb pontot. Ezt a két tárgyat jelöljétek meg az Eduline kalkulátorának negyedik oszlopában, ami a "Választott" nevet viseli. Erre kapjátok a megszerezhető 500 pontból a tanulmányi eredmények után a második 200 pontot, amit a kiválasztott két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolnak ki.
Ha ezekkel készen vagytok, jöhetnek a többletpontok, amit kaphattok többek között nyelvvizsgára, verseny- és sporteredményekre, szakképesítésre, felsőfokú szakképzésre, de járnak pontok tartós betegségre, hátrányos helyzetre és gyermeknevelésre is. A megszerezhető többletpontokról korábban ebben a cikkünkben írtunk.

Az Eduline kalkulátora viszont azt nem tudja ellenőrizni, hogy a kiválasztott képzésen milyen végzettségeket, illetve versenyeredményeket fogadnak el, ezért ezeket csak akkor pipáljátok be, ha ebben a táblázatban már megnéztétek, hogy valóban jár érte pluszpont a képzésen, amire jelentkeztetek.

Azt, hogy idén pontosan hogyan számolhatjátok ki a többletpontjaitokat, és mi mennyit ér - itt nézhetitek meg.

Ha ezeket beírtátok, kattintsatok a "számol" gombra és az összpontszámotok mellett azt is látni fogjátok, hogy az érettségi és a tanulmányi eredményeitek hány részpontot érnek.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.